Ki kaphat árvaellátást, illetve szülői nyugdíjat? Összefoglaltuk e két hozzátartozói ellátás feltételeit.

A hatályos társadalombiztosítási szabályok alapján az elhunyt jogszerző jogán, özvegyi nyugdíj mellett, hozzátartozói nyugellátásként árvaellátás, valamint szülői nyugdíj is megállapítható.

Hasonlóan az özvegyi nyugdíjra való jogosultság elbírálásához, ezen hozzátartozói ellátások esetében is külön kell vizsgálni a hozzátartozóra, valamint az elhunyt jogszerzőre vonatkozó jogosultsági feltételeket, a nyugellátás megállapítására pedig kizárólag abban az esetben kerülhet sor, amennyiben mind a hozzátartozó, mind pedig az elhunyt jogszerzőre vonatkozó jogosultsági feltételek teljesülnek.

Az elhunyt jogszerzőre az alábbi jogosultsági feltételeket kell vizsgálni:

–       a jogszerző a halál időpontjában saját jogú nyugellátásban, vagy korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balettművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban részesült-e. Ebben az esetben a hozzátartozói nyugdíjigényt elbíráló szerv az elhunyt jogszerző előzetes biztosítási idejét már nem vizsgálja, ugyanis annak vizsgálata a nyugellátás, korhatár előtti ellátás korábbi megállapításakor már megtörtént.
–       ha az elhunyt jogszerző a halál időpontjában rehabilitációs, rokkantsági ellátásban részesült, vagy nem részesült semmilyen ellátásban, a jogszerzőre előírt feltétel, hogy a halála időpontjában betöltött életkorához előírt nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati idővel rendelkezzen. Ezen feltétel vizsgálatakor, a nyugellátásra való jogszerzés szempontjából szolgálati időnek minősül az az időtartam, amely alatt az elhunyt jogszerző 2011. december 31-éig rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, vagy 2011. december 31-ét követően rokkantsági ellátásban részesült.

Ki jogosult árvaellátásra?

Árvaellátásra lehet jogosult elsősorban az elhunyt jogszerző vérszerinti gyermeke, valamint a nevelt gyermeke. Ugyanakkor a testvér és az unoka is jogosult lehet árvaellátásra az elhunyt testvére, vagy nagyszülője után, ha őt az elhunyt jogszerző saját háztartásában eltartotta, és a gyermeknek tartásra köteles és képes hozzátartozója nincs.

Meddig jár az árvaellátás?

Az árvaellátás „főszabályként” – a jogosultsági feltételek megléte esetén – az elhunyt jogszerző halála napjától kezdődően a gyermek tizenhatodik életévének a betöltése napjáig jár. Ha a gyermek nappali rendszerű iskolai oktatásban vagy felnőttoktatási intézményben nappali képzésben vesz részt, az árvaellátás a tanulmányok tartamára, de legfeljebb a huszonötödik életév betöltéséig jár.

Nem érinti az árvaellátásra való jogosultságot, ha az árva a betegsége, testi vagy szellemi fogyatékossága miatt tanulmányait magántanulóként végzi, vagy huszonöt évesnél fiatalabb, és felnőtt képzésben vesz részt, feltéve, hogy a felnőttképzés nem távoktatási formában folyik, és a képzés heti átlagos óraszáma eléri a hét órát.

Iskolai tanulmányok címén az árvaellátás a tanulmányok befejezése hónapjának végéig, a nyári tanulmányi szünet tartamára is jár.

Magyarországon tanuló árva esetén a közoktatási információs rendszer, valamint a felsőoktatási információs rendszer működtetője a hozzátartozói nyugdíjigényt elbíráló szerv megkeresésére igazolja a tanulói, hallgatói jogviszony létesítését, annak fennállását és a tanulmányok befejezésének várható idejét. A jogosultság elbírálásához szükséges tanulmányi adatok az Oktatási Hivataltól is beszerezhetőek az erre a célra rendszeresített nyomtatványon.

A külföldön tanuló árvának a tanulmányok folytatását az oktatási intézmény által eredeti nyelven kiállított igazolással középiskolai tanulmányok esetén évente, felsőfokú tanulmányok esetén félévente, a tanulmányok megkezdésétől számított egy hónapon belül kell igazolnia. Az igazolásban meg kell jelölni a képzést és a tagozatot, valamint a tanulmányok kezdő és várható befejezésének időpontját.

Árvaellátás megállapítható megváltozott munkaképesség jogcímen is. Ebben az esetben azt kell vizsgálni, hogy a szülő elhalálozása a gyermek 16. (oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytató gyermek esetében legfeljebb a 25.) életévének betöltése előtt következett be és a gyermek ekkor már megváltozott munkaképességű személy volt, illetve az árva az egyéb jogcímen megállapított árvaellátás folyósításának megszűnése előtt vált-e megváltozott munkaképességűvé. Ha a gyermek a jogosultság megszűnése előtt megváltozott munkaképességűvé válik, az árvaellátás az életkorára tekintet nélkül megilleti, tehát ebben az esetben az árvaellátás a 25. életév betöltését követően is folyósítható.

Ha a 16. év alatti gyermek árvaellátás megállapítására iránti igénye azért került elutasításra, mert az elhunyt jogszerző nem szerezte meg a jogosultsághoz szükséges szolgálati időt, az elutasítást követően az eljáró szerv hivatalból intézkedik az árvaellátás kirázólagos méltányosságból történő megállapításának vizsgálatára irányuló eljárás megindításáról.

Szülői nyugdíjat lehet megállapítani az elhunyt jogszerző szülői, nagyszülői részére, ha a gyermek, unoka a halála előtti évben túlnyomó részben eltartotta a szülőt, nagyszülőt és a szülő, nagyszülő a gyermeke, unokája halálakor megváltozott munkaképességű volt, vagy a hatvanötödik életévét betöltötte. A hozzátartozói nyugellátás tekintetében túlnyomó részben eltartottnak az minősül, akinek a nyugellátása a gyermeke, unokája elhalálozásának időpontjában nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, 2015-ben 28 500 forintot. Ha a szülői nyugdíjra egyszerre több személy is jogosult, azt közöttük egyenlő arányban meg kell osztani.

A hozzátartozói nyugellátásra való jogosultság szempontjából azt a személyt kell megváltozott munkaképességűnek tekinteni, akinek az egészségi állapota, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvényben foglaltak szerint, legfeljebb 50 százalékos. Azt a szülőt, nagyszülőt, aki a 65. életévét már betöltötte orvosi vizsgálat nélkül is megváltozott munkaképességűnek kell tekinteni.

Az árvaellátás, szülői nyugdíj megállapítása iránti igényt, amennyiben a jogszerző nem saját jogú nyugdíjasként hunyt el, az igénylő lakóhelye szerint illetékes fővárosi/megyei kormányhivatalánál kell előterjeszteni.

Abban az esetben viszont, amennyiben a jogszerző saját jogú nyugdíjasként (ideértve a korhatár előtti ellátást, és a szolgálati járandóságot is) hunyt el, az özvegyi nyugdíj megállapítása iránti igényt a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnál kell benyújtani.

forrás: adózóna