A béren kívül adott juttatásokkal összefüggésben két dolgot leszögezhetünk:

• azok tágabb juttatási kört fednek le, mint a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. §-ában nevesített juttatások, továbbá, hogy
• a béren kívül adott juttatások és a köznyelvben csak cafeteriaként említett juttatások közé nem lehet egyenlőségjelet tenni.

A béren kívül adott juttatások a javadalmazás olyan elemei, amelyeket a munkáltató a béren (és az esetleges nyereségrészesedésen) kívül biztosít a munkavállalóknak. A béren kívüli juttatási rendszerek viszonylagos rugalmatlansága vezetett a cafeteria kialakulásához, ugyanis a munkáltató által minden munkavállaló számára egységesen nyújtott juttatások csak a munkavállalók egy részének igényeit elégítették ki.

Napjainkban a cafeteria a munkáltatói javadalmazási rendszerek integrált részét képezi, hiszen a magyarországi vállalkozások jelentős része is ennek keretén belül nyújt béren kívüli juttatásokat. A cafeteria olyan, a vállalat által felkínált béren kívüli juttatási elemeket tartalmazó rendszer, amely minden munkavállaló számára biztosítja a különböző juttatási formák közötti szabad választást. Egy tipikus cafeteria-rendszerben a dolgozók egy előre meghatározott – általában éves – keretösszeggel rendelkeznek, amelynek erejéig minden dolgozó a saját motivációjának és preferenciáinak megfelelően állíthatja össze juttatási csomagját.

A munkabéren kívül (cafeteria-rendszer keretében vagy annak hiányában, továbbá munkabéren felül) adott juttatások gerincét az Szja tv. 71. §-ában nevesített juttatások teszik ki. Ezen juttatások az Szja tv. alkalmazásában béren kívüli juttatásnak minősülnek. Vannak továbbá olyan, a munkáltató által – a béren felül – adott juttatások, melyek az Szja tv. 70. §-a alapján egyes meghatározott juttatásként viselnek közterheket. A munkáltató által adható juttatások egy része pedig adómentes.

Írásunkban elsőként a béren kívüli juttatásokra/egyes meghatározott juttatásokra vonatkozó jövő évi csekély terjedelmű adóváltozást ismertetjük, ezután az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatások nyújtását befolyásoló adózási szabályokat foglaljuk össze, majd pedig a szűken értelmezett, az Szja tv.-ben is ilyenként nevesített béren kívüli juttatások körét tekintjük át. Ezt követően a 4. és 5. pontban sorra vesszük azokat az adómentes és adóköteles juttatásokat, amelyeket viszonylagos gyakorisággal alkalmaznak a különböző vállalati béren kívüli juttatási rendszerek.

1. Az adóterhelés kis mértékű csökkenése 2016-tól

Jó hír, hogy 2016-ban nem kell újratanulni a cafeteriával összefüggő adózási szabályokat. Az Szja tv. 71. §-a szerinti juttatások érdemben nem változnak, azaz se nem bővül, se nem szűkül az ezen paragrafus alapján biztosítható juttatások köre, és az egyes juttatások részletszabályai sem változnak. Az Szja tv. egyes külön adózó jövedelmek esetében az adóalap megállapításához szorzó (1,19-szeres, 1,28-szoros) alkalmazását rendeli. A személyi jövedelemadó általános mértékének 16 százalékról 15 százalékra történő csökkenésével összefüggésben az említett szorzók 2016. január 1-jétől módosulnak (például a kamatkedvezmény szabályainál az 1,19-szeres szorzó 1,18-ra, a kamatjövedelem szabályainál az 1,28-szoros szorzó 1,27-re csökken), ide nem értve a kifizetőt terhelő adó alapját, mert az 2016-ra nem változik. A béren kívüli juttatások (Szja tv. 71. §) és egyes meghatározott juttatások (Szja tv. 70. §) utáni közteheralapot 2016-ban változatlanul 1,19-szeres szorzó alkalmazásával kell meghatározni [Szja tv. 69. § (2) bekezdés].

A 2016-ban 15 százalékra mérséklődő személyi jövedelemadón kívül az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatásokat 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás [az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) 3. § (4) bekezdés], az Szja tv. 70. §-a szerinti egyes meghatározott juttatásokat 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás [Eho tv. 3. § (1) bekezdés b) pont ba) alpont] terheli, így az elsőként említett juttatások közterhe – a személyi jövedelemadó kulcsának csökkenése következtében – 34,51 százalék (2015-ben még 35,7 százalék), míg az utóbb említett juttatásoké 49,98 százalék (2015-ben az egyes meghatározott juttatások közterhe 51,17 százalék).

2. A béren kívüli juttatások adózási szabályai

A magánszemély egyes, az Szja tv. 71. §-a szerinti juttatások közüli választása – a következőkben ismertetett törvényi rendelkezések következtében – befolyásolhatja az adóterhelést.

Az Szja tv. 71. §-ában nevesített juttatások közül az alábbiak tekinthetők jellemzően előforduló béren kívüli juttatásoknak:

• a munkavállaló és közeli hozzátartozói személyére tekintettel a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott jövedelemből személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó rész;
• a természetben biztosított munkahelyi étkeztetés havi 12 500 forintot meg nem haladó része;
• az Erzsébet-utalvány havi 8 ezer forintot meg nem haladó része;
• a Széchenyi Pihenő Kártya:
• szálláshely alszámláján adott juttatás legfeljebb évi 225 ezer forintig,
• vendéglátás alszámláján adott juttatás legfeljebb évi 150 ezer forintig,
• szabadidő alszámláján adott juttatás legfeljebb évi 75 ezer forintig;
• az iskolakezdési támogatás a minimálbér 30 százalékáig;
• a helyi utazási bérlet (a bérlet értékéig);
• az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége a minimálbér 2,5-szereséig;
• a munkáltató által havonta:
• az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50 százalékát,
• az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30 százalékát,
• a foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe a minimálbér 50 százalékát

meg nem haladóan fizetett munkáltatói/foglalkoztatói hozzájárulás.

2.1. Egyes meghatározott juttatásként adóköteles béren kívüli juttatások

Az Szja tv. alapján az egyedi értékhatárt meghaladóan adott béren kívüli juttatás egyes meghatározott juttatásnak minősül [Szja tv. 70. § (4) bekezdés a) pont].

Az Szja tv. (2015-től) – az egyes meghatározott juttatások szabályainál – már kétfajta (éves) keretösszegről rendelkezik, ezek a következők.

2.1.1. Az éves keretösszeg

Az éves keretösszeg 200 ezer forint, feltételezve, hogy a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll [Szja tv. 70. § (4a) bekezdés a) pont].

A 200 ezer forintos éves keretösszeg vizsgálatakor az Szja tv. 71. §-a szerinti (értékhatárt meg nem haladóan biztosított) béren kívüli juttatások adóévi együttes értékét kell figyelembe venni, azzal, hogy a SZÉP-kártyán adott juttatások értékét nem kell számításba venni [Szja tv. 70. § (4) bekezdés b) pont]. A 200 ezer forintos keretnél praktikusan a következő juttatásokat kell vizsgálni:

• üdülési szolgáltatás,
• munkahelyi étkeztetés,
• Erzsébet-utalvány,
• iskolakezdési támogatás,
• helyi utazási bérlet,
• iskolarendszerű képzés,
• önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulás,
• önkéntes egészségpénztári/önsegélyező pénztári munkáltatói hozzájárulás,
• foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe teljesített foglalkoztatói hozzájárulás.

2.1.2. Az éves rekreációs keretösszeg

Az éves rekreációs keretösszeg 450 ezer forint, amennyiben a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll [Szja tv. 70. § (4b) bekezdés a) pont].

Az éves rekreációs keretösszeg vizsgálatakor a béren kívüli juttatások (ide nem értve a SZÉP-kártyán biztosított juttatásokat) adóévi értékének a 200 ezer forintos éves keretösszeget meg nem haladó részét, továbbá a SZÉP-kártyán (az értékhatárt meg nem haladóan) biztosított juttatások együttes értékét kell számításba venni [Szja tv. 70. § (4) bekezdés c) pont].

Az előzőekben elmondottakat figyelembe véve 2016-ban egyes meghatározott juttatásnak minősül és 49,98 százalékos közterhet visel (egész évi foglalkoztatást feltételezve), ha:

• a) egy adott béren kívüli juttatás értéke az adott juttatásra vonatkozó értékhatárt meghaladja, és/vagy
• b) a SZÉP-kártyán kívül adott béren kívüli juttatások értéke együttesen meghaladja a 200 ezer forintos éves keretösszeget, és/vagy
• c) a SZÉP-kártyán kívül adott béren kívüli juttatások értéke (de legfeljebb a 200 ezer forintos éves keretösszeg) a SZÉP-kártyán biztosított munkáltatói támogatás összegével együtt meghaladja a 450 ezer forintos éves rekreációs keretösszeget [Szja tv. 70. § (4) bekezdés].

Ha a foglalkoztatás nem áll fenn az egész évben, az éves keretösszeget és az éves rekreációs keretösszeget a foglalkoztatás napjaival arányosítani kell [Szja tv. 70. § (4a) bekezdés b) pont, 70. § (4b) bekezdés b) pont]. Ha például a munkavállaló jogviszonya egy adott munkáltatónál az adóévben fél évig áll fenn, akkor ezen munkavállaló éves keretösszege 100 ezer forint, az éves rekreációs keretösszege pedig 225 ezer forint. Amennyiben a munkaviszony év közben a magánszemély halála miatt szűnik meg, akkor az éves keretösszeg 200 ezer forint, az éves rekreációs keretösszeg 450 ezer forint (vagyis nincs arányosítási kötelezettség) [Szja tv. 70. § (4a) bekezdés c) pont, 70. § (4b) bekezdés c) pont].

Amennyiben adott egy évi nettó 450 ezer forintos juttatási keret, melyet a munkavállaló szabadon költhet el az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatásokra, úgy e keret a következők szerint használható fel kedvezményes adózású (34,51 százalékos közterhet viselő) béren kívüli juttatásokra:

• a) Ha a munkavállaló az éves 200 ezer forintos keretösszeget teljesen kitölti az Szja tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatásokkal (ide nem értve a SZÉP-kártyán adott juttatást), akkor legfeljebb 250 ezer forint értékű juttatást kaphat még SZÉP-kártyán, hogy az éves rekreációs keretösszeget ne lépje túl.
• b) Ha a munkavállaló a SZÉP-kártyán adott juttatást részesíti előnyben, akkor úgy is dönthet, hogy az éves 200 ezer forintos keretösszegbe tartozó juttatást egyáltalán nem választ (vagyis a munkavállaló esetében a SZÉP-kártyán kívül adott béren kívüli juttatások értéke nulla). Miután az Szja tv. 70. § (4) bekezdés c) pontjában a kedvezményes adózás feltételeként az szerepel, hogy az éves keretösszegbe tartozó juttatások és a SZÉP-kártyán adott juttatás együttes értéke nem haladhatja meg a 450 ezer forintos éves rekreációs keretösszeget, ezért, ha az előbbi juttatások értéke nulla, akkor a 450 ezer forint egésze SZÉP-kártya formájában adott juttatásra használható fel.
• c) Ha a magánszemély nem költi el (nem használja fel) teljes egészében a rendelkezésére álló 200 ezer forintos éves keretösszeget (mert például kizárólag Erzsébet-utalványt kér havi 8 ezer forint értékben), akkor az alapesetben 250 ezer forint értékű, SZÉP-kártyán adható juttatás a 200 ezer forintos keretből fel nem használt értékkel (a példa szerinti esetben 104 ezer forinttal) megnövelhető. Így a munkavállaló – a nettó 450 ezer forintos keret terhére – 96 ezer forint értékben Erzsébet-utalványt és 354 ezer forint értékben SZÉP-kártyán biztosított juttatást választhat.

2.2. A közteherfizetés rendje

A béren kívüli juttatásokkal összefüggő közterheket (a személyi jövedelemadót és az egészségügyi hozzájárulást) – főszabály szerint – a juttatás hónapjának kötelezettségeként kell a munkáltatónak megállapítania, és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania, illetve megfizetnie [Szja tv. 69. § (5) bekezdés a) pont].

Amennyiben a béren kívüli juttatásnak van az Szja tv. 70. § (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti értékhatárt, keretösszeget (éves keretösszeget, éves rekreációs keretösszeget) meghaladó része, úgy a meghaladó rész utáni magasabb (49,98 százalékos mértékű) közterhet annak a hónapnak a kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani és megfizetni, amelyben az értékhatár túllépése megtörtént [Szja tv. 69. § (5) bekezdés c) pont]. Az előző szabály alapján a munkáltatónak az adóév során folyamatosan – munkavállalónként – figyelemmel kell kísérnie a béren kívüli juttatások együttes értékét, mert ha év közben van (lesz) az éves keretösszeget, éves rekreációs keretösszeget meghaladó béren kívüli juttatás-rész, úgy az adófizetési kötelezettség azonnal bekövetkezik.

Ha a munkavállaló munkaviszonya év közben szűnik meg, előfordulhat, hogy az általa választott béren kívüli juttatásokból a kilépés időpontjáig már igénybe vett juttatások értéke meghaladja a kedvezményes (34,51 százalékos) közteherrel adózó keret(ek) időarányos részét. Ebben az esetben a munkaviszony megszűnése hónapjának kötelezettségeként kell megállapítani, bevallani és megfizetni a keret(ek)et meghaladó részre a magasabb mértékkel számított közterhet. A fizetendő összeg megállapítása során a kedvezményes mértékkel már teljesített közteher csökkentő tételként vehető figyelembe, vagyis a munkaviszony megszűnésekor lényegében az eho-különbözet megállapítására kerül sor [Szja tv. 69. § (5) bekezdés d) pont].

2.3. Az szja-törvény alapelv jellegű rendelkezése

A jelen írás tárgyát képező juttatásokkal összefüggésben (is) megemlítendő az Szja tv. azon, alapelv jellegű rendelkezése (amely 2015-től jelent meg az Szja tv. szövegében), mely szerint a magánszemélynek kifejezetten tevékenység (önálló vagy nem önálló tevékenység) ellenértékeként adott juttatások nem eshetnek kedvező adózási megítélés alá (azaz nem minősülhetnek adóalapba nem tartozó bevételnek, nem adózhatnak béren kívüli juttatásként, egyes meghatározott juttatásként), vagyis azok adókötelezettségét a juttatást megalapozó jogviszonyból származó bevételre irányadó szabályok szerint kell meghatározni [Szja tv. 1. § (10) bekezdés].

2.4. Egy kedvező béren kívüli juttatási lehetőség

A munkáltató által ún. célzott szolgáltatásra önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba fizetett összeget (adományt) 2016-ban is figyelmen kívül kell hagyni a 200 ezer forintos éves keretösszeg számításánál [Szja tv. 71. § (3a) bekezdés b) pont]. Erre való tekintettel, továbbá, miután a 450 ezer forintos éves rekreációs keretösszeg 200 ezer forintos éves keretösszeget meghaladó része kizárólag SZÉP-kártyára utalt munkáltatói támogatással tölthető csak fel, ezért a célzott szolgáltatásra utalt munkáltatói adomány a többi béren kívüli juttatás adózását nem érinti.

Forrás: munkajog.hu