Tisztelt kolléganők, kollégák, tagjaink!
Szolgálati törvényünk, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Hszt. utóbbi mintegy két évben történt változtatása, valamint munkánk tényleges végzésének ellehetetlenítése és megbecsültségének hanyatlása miatt bizony sokunkban felmerült a hivatásos szolgálati pálya elhagyása, a leszerelés.
Minderre figyelemmel szakszervezetünk átfogó tájékoztatást ad ez úton, hogy ebben a helyzetben pontosan mi is a szabályzás, a Hszt. milyen lehetőségeket biztosít.
A Hszt. 53. § szabályozza a szolgálati viszony megszűnését. Ez alapján fő szabály szerint (ez a fő szabály vonatkozik a jelenleg hivatásos jogviszonyban állókra, akik nem kívánnak tovább hivatásosként dolgozni, és nem indult ellenük sem fegyelmi sem pedig büntetőeljárás) a hivatásos állományú a szolgálati viszonyát megszűntetheti
- közös megegyezéssel és
- lemondással vagy
- felmenthetik a hivatásos szolgálati viszony alól.
Kétségtelen tény, hogy a pályát elhagyni kívánó hivatásos szempontjából az utóbbi lehetőség, mármint a felmentés a legkedvezőbb.
Erről akkor beszélhetünk, ha a hivatásos állományú nyugdíjjogosultságot szerzett – ez a mostani szabályzás szerint 25 év szolgálati idő – de (a jelenleg még hatályban lévő szabályzás szerint) nincs még 50 éves és valamilyen okból nem kívánják őt tovább foglalkoztatni.
A másik lehetőség a felmentésre, ha a hivatásos állományú 25 év szolgálati idejét még nem húzta le, de bármilyen okból (leginkább átszervezés, vagy létszámcsökkentés miatt) megszűntetik a beosztását, és nem fogadja el a részére ilyenkor kötelezően felajánlandó új beosztást.
A felmentés ideje minimum 2 hónap, ami a szolgálatban eltöltött évek függvényében növekszik. A felmentés idejére teljes fizetés jár, de ez alatt csak fél munkaidőt kell dolgozni, viszont ettől is mentesíthet a parancsnok, ha ő így dönt (ez csak is kizárólag az ő döntése).
A felmentés másik igen kedvező következménye a végkielégítés. Ez már 3 éves szolgálatban eltöltött idő után jár, egy hónapi fizetés, aztán ez sávosan emelkedik.
Felmentés esetén, ha az így már volt hivatásos állományú úgy dönt, és ha még nem töltötte be a Hszt-ben leírt felső életkort, ez jelenleg még 50 éves kor, akkor, amennyiben megfelel a fizikai, orvosi felmérőn, bármikor visszaszerelhet hivatásos állományba.
Felmentés hiányában, ami ugye nem a hivatásos választása, kívánsága, ha ő le akar szerelni, akkor csak a közös megegyezés vagy a lemondás között választhat.
Figyelem! Egyik esetben sem jár a fent részletezett felmentéskor járó felmentési idő és végkielégítés sem.
A közös megegyezés és a lemondás között az a lényegi különbség, hogy a közös megegyezés esetén az így volt hivatásos állományú bármikor visszaszerelhet, ha még nem töltötte be a Hszt-ben leírt felső életkort és, ha megfelel a fizikai, orvosi felmérőn. Ez a visszaszerelés lehetősége a lemondáskor már nincs.
Az is igaz viszont, hogy a lemondásnál a hivatásos állományú azonnal leszerelhet, amúgy neki jár 2 hónapi lemondási idő, ez tényleges munkavégzés nélküli fizetett munkaviszonyt jelent, míg a közös megegyezés esetén, mint az a nevében is benne van, őt visszatarthatják, de ez is korlátozott, max. 6 hónap.
Minderre figyelemmel, tehát, ha valaki hivatásos úgy gondolja, hogy „besokallt”, akkor ő inkább a közös megegyezés lehetőségét válassza, mert ekkor még ott van a visszaszerelés lehetősége, ha későbbiek során mégis meggondolná magát, ill. más rendvédelmi szervhez akkor még felszerelhet.
Az eddig leírtakon túl, hogy a közalkalmazott kolléganőkről, kollégákról, így különösen a mentős tagjainkról is szó legyen: az ő munkaviszonyukra a 1992. évi XXXIII. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a Ktv. rendelkezik.
Ha a közalkalmazotti jogviszony megszűnését a Ktv. 25. § nevesíti. Így fő szabály szerint, ez a fő szabály tehát a konkrét határozatlan idejű munkaviszonyú fegyelmi ill. büntetőeljárás hatálya alatt nem álló közalkalmazottak megszűnik:
- közös megegyezéssel,
- rendkívüli lemondással,
- felmentéssel
- elbocsátással.
A közös megegyezést a munkáltató és a munkavállaló is, tehát a közalkalmazott is kezdeményezheti, és mint a nevében benne van egységes, beleegyező akarattal szűnik meg a közalkalmazotti munkaviszony. Fontos tehát, hogy ezt mindkét fél akarja, olyan tehát nincs, hogy csak a munkáltató akarja ezt, a munkavállaló, a közalkalmazott meg nem, így ennek ily módon való létrejöttét erőlteti a munkáltató – erre sajnos volt már példa. Ebben az esetben azonnal forduljatok jogászainkhoz jogi segítségért!
Rendkívüli lemondással a közalkalmazott akkor élhet, ha a munkáltatója valamilyen konkrét jogsértéssel, törvénysértéssel, vagy más egyéb a közalkalmazott szempontjából hátrányos bármilyen olyan magatartást tanúsít, amivel a munkáját ellehetetleníti. Tekintettel arra, hogy ezek mint összetett jogi tények, így itt ezek esetén is célszerű jogászaink segítségét kérni.
A munkáltató a közalkalmazott munkaviszonyát felmentéssel akkor szűnteti meg, ha a közalkalmazott munkaköre, feladatköre megszűnt, és az esetlegesen (ez ilyenkor itt ebben a munkaviszonyban nem kötelező) neki felajánlott új munkakört, feladatkört ő nem fogadja el – ehhez a közalkalmazottnak joga van.
Felmentéssel szűnik meg továbbá a közalkalmazott munkaviszonya az elrendelt átszervezésből adódó létszámcsökkentés esetén, vagy ha a közalkalmazott bármely okból (ez leginkább egészségügyi ok) tartósan alkalmatlanná válik munkaköre, feladatköre ellátására.
Felmentés esetén a közalkalmazottat megilleti a felmentési idő, mely idő alatt a közalkalmazott legfeljebb fél, de ettől inkább több munkaidő alól mentesíteni kell, természetesen változatlan munkabérezés mellett. A felmentési idő minimum 2 hónap, ami a munkában eltöltött évekkel sávosan emelkedik, de az 8 hónapnál több nem lehet.
A közalkalmazottat akkor bocsátják el (rendkívüli felmondás) ha ő a munkáltatója sérelmére valamilyen konkrét jogsértést, törvénysértést, vagy más egyéb bármilyen olyan magatartást tanúsít, amivel a munkavégzést ellehetetleníti – ellenpontja a rendkívüli lemondásnak.
Figyelem! A rendkívüli lemondás és a felmentés esetére jár csak végkielégítés, ami legalább 3 évi munkaviszony után jár, akkor egy havi keresetnek megfelelő összeg, ami a munkában töltött évekkel együtt sávosan emelkedik.
A közalkalmazott munkaviszonya meg bárhogy is szűnjön meg, ő bármikor kezdeményezhet újabb közalkalmazotti jogviszony létesítését bármely munkáltatónál.
RKDSZ
4 hozzászólás ehhez - Ha mégsem kecsegtet az “életpálya”.
Hol találom, vagy hol van leírva(törvényi hivatkozás), hogy két hónap fizetés jár lemondás esetén.
Üdv! Akit próbaidő alatt szereltek le az visszaszerelhet? Miért nem engedélyezi az ORFK?
Ezt nem igazán értem. Sehol nem találtam a lemondással kapcsolatban olyan hivatalos értelmezést, hogy 2 hónap fizetett lemondási időm lenne ami jár nekem és nincs tényleges munkavégzés. Épp egy hirtelen jött lehetőség előtt állok, már február 3-án máshol kellene kezdenem ( külföld ), azaz kb 3 hetem van. Sanszos, hogy ott tesznek majd keresztbe a főnökeim ahol tudnak, nem is akarok ezért közössel eljönni. De jó lenne biztosan tudnom, hogy merhetem e határozottan kérni, hogy január végén szereljenek le és az addig hátralévő időmet ügyeim intézésével tölthessem ( nem munkavégzéssel ).
Nagyon megköszönöm ha valaki tud rá válaszolni.
Akkor is visszaszerelhet valaki ha lemondással szerelt le, mivel az iskolai képesítése megvan hozzá. Pontosabban jogilag nincs akadálya, de a ORFK nem engedélyezi, de a közös megegyezéssel leszerelteknek sem.
Mondja el véleményét!
Moderációs irányelvek!
Komment írásához bejelentkezés szükséges.