BIZTONSÁG, TISZTESSÉG, EMPÁTIA

mentőállomások esetében legtöbbször települési önkormányzatok felelőssége, hogy a korábban uniós támogatásból vállalt fejlesztés határidőre medgtörténjen, de ha ők elmaradnak az általuk vállalt ütemezéstől, ha nem tudják garantálni, hogy lehívják az általuk megnyert pénzeket, “akkor azokat a pénzeket vissza kell venni” – hangsúlyozta a Népszabadság mai cikkére reagálva az MTI-nek adott nyilatkozatban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség Fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára szerint a szóban forgó 11 milliárd forintos összeg csak a jéghegy csúcsa, számos más projektnél is mérlegelni kell a végrehajtás állását azért, hogy a 2007-2013-as uniós források teljeskörű lehívása sikerüljön.

A 2007-2013-as uniós források lehívási tapasztalatai és a 2014-2020-as fejlesztési ciklus főbb lehetőségeiről szól az Uniós források 2015 című Portfolio konferencia. További részletek:
politikus a Népszabadság csütörtöki cikkére reagált, amelyben azt írták: novemberig országszerte 21 új mentőállomást kellene építeni és 47-et felújítani ahhoz, hogy az ezekre kapott 11 milliárd forintnyi uniós forrás ne vesszen el.

Magyarország 2009-ben kapott 11 milliárd forint uniós forrást 22 új mentőállomás megépítésére és 60 felújítására, ebből azonban csak egynek az építése és tizenháromnak a felújítása valósult meg, és csak néhány másik településen kezdték meg az előkészületeket – áll a cikkben.

sepreghy Nándor azt mondta: mind a 68 befejezetlen projekt végrehajtása folyamatban van, és ha a közbeszerzések, majd a kivitelezési munkák jól haladnak, akkor “meg lehet oldani”, hogy elkészüljenek határidőre. A helyettes államtitkár elismerte, hogy a mentőállomások kivitelezése is olyan projekt, amelyet jelentősen fel kell gyorsítani, ugyanakkor megjegyezte: vannak ennél nagyobb kockázatot jelentő, uniós forrásból készülő fejlesztések is.

Emlékeztetett: egy kormányhatározat alapján a minisztériumok jelenleg azon dolgoznak, hogy besorolják a függőben lévő uniós projekteket a biztosan megvalósíthatatlan, az esetleg megvalósítható, illetve a kockázatot nem jelentő kategóriákba, és az első kategóriába soroltak esetében kezdjék meg az elállást a projektektől. A friss kormányrendelet részletei és az ezek alapján előálló minisztériumi feladatok:

Azoknál a fejlesztéseknél, ahol kockázatos a megvalósítás, de nem lehetetlen, a kormány minden gyorsító intézkedést meg fog tenni – hangsúlyozta.

Az MTI kérdésére, hogy ha a kivitelezést például régészeti feltárás lassítja – mint Zalalövőn -, a folyamat gyorsítása jelentheti-e a feltárás mellőzését, a helyettes államtitkár azt válaszolta: nem kérdés, hogy a feltárásnak meg kell lennie, de a határidejének csökkentése “járható út”.

Nem a kormány dolga a fejlesztés végrehajtása

Az uniós fejlesztésekkel kapcsolatban Csepreghy Nándor kiemelte: a kormánynak csak annyi a dolga, hogy kiírja a pályázatot, majd odaadja a nyertesnek a pénzt.

A pályázók – a mentőállomások esetében legtöbbször települési önkormányzatok – felelőssége a fejlesztés végrehajtása. Ha ők elmaradnak az általuk vállalt ütemezéstől, ha nem tudják garantálni, hogy lehívják az általuk megnyert pénzeket, “akkor azokat a pénzeket vissza kell venni” – szögezte le.

Ez “csak a jéghegy csúcsa”

Csepreghy Nándor megjegyezte: a szóban forgó 11 milliárd forint

“csak a jéghegy csúcsa”, hiszen az év végéig több száz milliárd forintnyi pályázati pénz lehívása forog kockán.

Összesen tízezer pályázat van folyamatban, ezért arra számítanak, hogy idén nagyon sok kemény döntést kell meghozni annak érdekében, hogy “a költségvetési egyenleg meglegyen”.

A helyettes államtitkár példaként említette, hogy ha egy minisztérium neki felróható okból egy nála lévő projektből forrást veszít, akkor annak a tárcának a 2016-os hazai költségvetési támogatása ugyanannyival csökken.

2 hozzászólás ehhez - Visszaveszik az uniós pénzt, ha nem épülnek meg a mentőállomások

  1. Antal Jozsef mondta:

    Az ùj bèrszàmfejtès ùjra követhetetlen.
    6!!! darab A4-s lap a nivemberi elszàmolàs.
    Nem làtni a szabadsàgot (vagy elcsaltàk) nincs lebontva òràra, napra a mozgòőrsèg. Kàosz egy dolgozò szàmàra.
    A ràadàs: a bèrpapìr utalàsa szerint ès a bankszàmlàra utalàs között 6000. ft eltèrès van…ès persze nem pluszban.
    Tudom, hogy az ùj főigazgatònak semmi köze hozzà de a MÁK felè van joga èszrevèteleket tenni.

  2. Antal Jozsef mondta:

    Nem a témához kapcsolódik de segítséget kérnék szakértőtől.
    Az OMSZ-nal létezik a mozgóőrség mint munkavégzési forma.
    Jellege: adott időpontban meg kell jelennie a dolgozónak formaruhában, munkavégzésre képes állapotban egy adott helyszínen ahol végig munkát végez a megrrendelő utasításai alapján az OMSZ szabályai szerint.
    Pl. sport rendezvényeket biztosít, állami ünnepeken vesz részt mentési készültségben, veszélyes munkaköröknél van jelen mentőerőként.
    Nem aludhat, nem pihenhet, sőt sokszor arra sincs lehetősége, hogy étkezzen.
    Jogilag sem a készenléti sem az ügyeleti munkrendbe nem sorolható be.
    Az OMSZ ennek ellenére nem számolja el pl. a havi munkaidőkeretben hanem külön kifizeti fix óradíj elszámolással.
    Ráadásul ha az uniós előírásokat szigorúan vennék elviekben nem lenne lehetséges 12 óránál hosszabb mozgóőrségeket egy mentődolgozónak egy nap teljesítenie. Sok mozgóőrség a jellegénél fogva hosszab 12 óránál.
    Az OMSZ ráadásul megkülönböztetést tesz a mozgóőrségek között.
    Amit állami feladatnak minősít azt kötelezően elrendelheti bármely dolgozójának és kevesebb munkabért fizet mint a nem állami mozgóőrségekre. Ugyanaz a feladat ugyanazon dolgozókra kivvetítve.
    Szeretném, ha az RKDSZ hozzáértői jogilag elemeznék a helyzetet és felvilágosításszerűen megírnák a véleményüket.

    Előre is köszönöm!

Mondja el véleményét!

Moderációs irányelvek!

Komment írásához bejelentkezés szükséges.