A Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete            

 ALAPSZABÁLYA

módosításokkal egységes szerkezetben

Alulírott Alapítók az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 12. § (1) bekezdése alapján létrehozták a Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezetét.

A szakszervezet 2010. november 4. napján tartott közgyűlése az alábbi módosított alapszabályt fogadta el.

I.

Általános rendelkezések

1. A szakszervezet neve: Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezete.(rövidítve és a továbbiakban: RKDSZ)

2. Az RKDSZ Országos munkavállalói érdekképviseleti szervezet, működési területe az Európai Unió.

3. Székhelye: 5900 Orosháza, Gyopárosi út 1. sz.

Az RKDSZ jelképe:

Pajzs alakú alapszíne világoskék; a pajzs felső harmadában felül RKDSZ, alatta RENDÉSZETI ÉS KÖZIGAZGATÁSI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETE felirat. A pajzs középső harmadában balra alul a rendőrség jelképében szereplő mérleg, középen a katasztrófavédelem jelképe, tőle jobbra a határőrség jelképe, mindezek felett két egymásba fonódó szürke alapszínű kar, melyek közül a balra néző egy lúdtollat, a jobbra néző egy paragrafus jelet tart a kezében, a karok felett egy régi fekete színű tűzoltó sisak. A pajzs alsó harmadában középen a Magyar Köztársaság Címere, tőle balra a Magyar Köztársaság zászlaja jobbra tőle az Európai Unió zászlaja.

4.Az RKDSZ képviseleti joggal rendelkező tisztségviselői az Elnök, az alelnökök, a Választmány elnöke, a tagozatok elnökei, a tagozatok alelnökei, a szakszervezet jogi képviselői, valamint a tagszervezetek elnökei a tagszervezetek vonatkozásában, a csoportok vezetői a csoportok vonatkozásában. Továbbá az Elnök és az alelnökök által esetenként, meghatározott időre, feladatra megbízott, illetve meghatalmazott személy.

Az elnök önállóan, távollétében pedig az SZMSZ-ben meghatározott alelnök önállóan, illetve a képviseleti joggal rendelkező tisztségviselők közül bármelyik kettő együttesen jogosult képviseletre, aláírásra. A bankszámla feletti rendelkezéshez minden esetben két képviseleti joggal rendelkező tisztségviselő együttes aláírása szükséges.

5. Az RKDSZ jogi személy. Az RKDSZ jogi személyiséggel ruházhatja fel a tagszervezeteket.

II.

A szakszervezet célja és feladatai

1. A szakszervezet célja:

A rendészeti szervek és testületek, valamint a Közigazgatási szféra állományába tartozó szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, illetve munkaviszonyban álló természetes személyek érdekvédelme és képviselete

A tagok társadalmi, gazdasági, szociális, kulturális és foglalkoztatási jogviszonyával összefüggő, valamint az élet-, szolgálati- és munkakörülményeiket érintő érdekeinek és jogainak egységes, hatékony képviselete, illetőleg védelme.

Ennek keretében:

• védi és képviseli a tagság szolgálati-, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszonyával, munkaviszonyával kapcsolatos jogait és jogos érdekeit;
• a rendvédelmi szervekkel és testületekkel, a közigazgatási szervekkel és intézményekkel együttműködve képviseli a tagság kollektív szakmai érdekeit;
• képviseli a tagok testületi és szakmai érdekeit más társadalmi vagy állami szervek előtt;
• megvizsgálja a tagjait ért támadásokat és ezekkel kapcsolatban állást foglal;
• tagjainak -foglalkoztatási jogviszonyukkal összefüggésben ért jogsérelem esetén- biztosítja a jogi képviseletet;
• óvja és erősíti a rendvédelem és a közigazgatás alkotmányos garanciáit;

A tagok szakmai, tudományos, oktatási, sport, szociális és kulturális igényeik érvényre juttatásának elősegítése érdekében:

• pénzeszközeiből ezen céljainak  megvalósításához a csoportoknak és azok tagjainak támogatást nyújt;
• közreműködik tagjainak képzésében, továbbképzésében, segítséget nyújt az önképzéshez;
• támogatja tagjainak tudományos tevékenységet,
• szervezi és ösztönzi tagjainak művészeti, kulturális tevékenységét, megteremti az ilyen igények kielégítésének szervezeti formáit;
• tagjai egészségének megőrzése, az egészséges életmód érdekében keresi a sportolási lehetőségeket, ilyen rendezvényeket szervez, illetve támogat;
• a sport, a szabadidősport, az egészséges élet, a természeti környezet, a hagyományőrző kultúra értékeit ápolja és védi;
• nemzetközi kapcsolatokat létesít és tart fenn;
• díjakat, elismeréseket alapít és adományoz;
• tevékenységével tagjainak és azok gyermekeinek igényeit, környezetük fejlődését szolgálja;
• hagyományaink, nemzeti örökségünk ápolásával a jövő nemzedék segítése;

 

A társadalmi szervezet céljának elérése érdekében együttműködik az érdekképviselet, érdekérvényesítés rendvédelmi szervezeteivel és más társadalmi szervezetekkel. Szervezi és ösztönzi tagjainak művészeti, kulturális tevékenységét, megteremti az ilyen igények kielégítésének szervezeti formáit.

2. A szakszervezet céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más társadalmi szervezettel és szövetséggel, amelyek segítik a szakszervezet eredményes működését és céljainak megvalósítását.

3. A szakszervezet céljai megvalósításához szükséges anyagi feltételek megteremtése érdekében a jogszabály előírásai szerint gazdasági, vállalkozási tevékenységet folytathat, gazdasági társaságot és alapítványt hozhat létre, ilyenbe tagként beléphet.

4. Törölve

III.

A szakszervezet tagsága

1. Az RKDSZ tagsága rendes tagokból és pártoló tagokból áll.

2. A szakszervezet rendes tagja lehet – a II. cím 1. pontjában rögzítetteket figyelembe véve – az a természetes személy, aki elfogadja a szakszervezet Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz a szakszervezet munkájában, valamint fizeti a tagdíjat.

Rendes tag lehet továbbá a Rendőrtiszti Főiskolán, továbbá a rendészeti szakközépiskolákban tanulmányokat folytató természetes személy, akinek az említett oktatási intézménnyel tanulói, illetve hallgatói jogviszonya áll fenn, a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fenntartásáig. A tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáig a természetes személy mentesül a tagdíjfizetési kötelezettség alól.

A rendes tag felvételéről – írásbeli felvételi kérelme alapján – a szakszervezet Elnöksége dönt.

A szakszervezet tagjának jogai:

– részt vehet a szakszervezet tevékenységében és rendezvényein, továbbá a Közgyűlés határozatainak meghozatalában, észrevételeket, javaslatokat tehet, véleményt nyilváníthat a szakszervezet működésével kapcsolatban;

– a tag ajánlásokat tehet a szakszervezetet érintő kérdések megtárgyalására;

– felvilágosítást kérhet a szakszervezet tevékenységéről, amelyre a szakszervezet 30 napon belül köteles választ adni;

– 18. életévének elérése után választhat, illetve választható a szakszervezet ügyintéző és képviseleti szerveibe, illetve tisztségeire;

– indítványt tehet a Közgyűlés és az Elnökség napirendi pontjaira;

– betekinthet a szakszervezet nyilvántartásába;

– a tagok egyharmada írásban ok és cél megjelölésével rendkívüli Közgyűlés és rendkívüli elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti,

- fegyelmi eljárás során hozott elnökségi határozattal szembeni fellebbezésben rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezheti az RKDSZ elnöke útján.

3. Pártoló tag lehet minden olyan természetes személy, aki a szakszervezet Alapszabályát elfogadja és vállalja a tagdíjfizetési kötelezettséget, valamint erkölcsileg és/vagy anyagilag támogatja a szakszervezet működését. A tagfelvétel a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag, illetve képviselője tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, szintén igénybe veheti a szakszervezet szolgáltatásait, de tisztségre nem választható, szavazati joga nincs. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagokéval.

4. A szakszervezet természetes személy tagjai jogaikat kizárólag személyesen gyakorolhatják.

5. A szakszervezet tagja köteles a szakszervezet Alapszabályát, határozatait betartani, valamint részt venni a szakszervezet munkájában, elősegíteni a kitűzött célok megvalósítását.

6. A tagsági viszony megszűnik:

– a tag halálával,

– a szakszervezet megszűnésével,

– a tag kilépésével,

– a tag kizárásával,

- ha a rendes tag foglalkoztatása megszűnik és a tag tagsági viszonyát pártoló tagként nem kívánja fenntartani.

7. Az Elnökség kizárja a szakszervezet tagjai közül

– azt a tagot, aki három hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása csak abban az esetben eredményezheti a tag kizárását, ha a tagdíjfizetési kötelezettségének az Elnökség írásbeli felszólítása ellenére az ott megjelölt határidőben nem tesz eleget

– azt, akit bíróság jogerős és végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt és a közügyektől eltiltott.

- fegyelmi határozattal kizárható a szakszervezetből az a tag, aki az alapszabályt súlyosan megszegi.

A kizárást az RKDSZ bármely tagja kezdeményezheti, arról az Elnökség indokolással ellátott határozatában dönt. Az Elnökség alapszabály megsértéséről való tudomásszerzést követően 30 napon belül hozza meg határozatát. A 30 napos határidő ügyintézési határidő. A határozatot a meghozatalát követő 8 napon belül az eljárás alá vont részére postai úton kézbesíteni kell. A kizáró döntés ellen – annak közlésétől számított 15 napon belül – az RKDSZ Elnöke útján a – rendkívüli – közgyűléshez halasztó hatályú fellebbezéssel lehet fordulni. Az Elnök a fellebbezés beérkezésétől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli közgyűlés összehívásáról. A rendkívüli közgyűlést a fellebbezés beérkezésétől számított 45 napon belüli időpontra kell összehívni. A rendkívüli közgyűlésen jelenlévők egyszerű szótöbbsége szükséges a fegyelmi felelősség megállapításához. A szavazás titkos. A rendkívüli közgyűlés által hozott határozatot a fegyelmi eljárás alá vont részére a közgyűlést követő 8 napon belül postai úton kézbesíteni kell.

Az Elnökség tagjainak fegyelmi ügyében a rendkívüli Közgyűlés dönt. Az Elnökség tagjai fegyelmi felelősségének felmerülése esetén az Ellenőrző Bizottság tagjai írásban kezdeményezhetik a fegyelmi eljárás megindítását  az Ellenőrző Bizottság elnöke útján, aki a kezdeményezés kézhezvételétől számított 15 napon belül intézkedik a rendkívüli közgyűlés összehívásáról. A rendkívüli közgyűlést a kezdeményezés kézhezvételétől számított 45 napon belüli időpontra kell összehívni. A rendkívüli közgyűlés a jelenlévő képviselők 2/3-os többséggel meghozott határozata alapján dönt a fegyelmi felelősség kérdésében. A szavazás titkos. A rendkívüli közgyűlés által hozott határozatot a fegyelmi eljárás alá vont részére a közgyűlést követő 8 napon belül postai úton kézbesíteni kell.

A fegyelmi határozatok megtámadhatósága: a szakszervezeti tag kizárásáról szóló közgyűlési határozatot, illetve az elnökség tagjának kizárásáról rendelkező határozatot, akire nézve az rendelkezést tartalmaz, a hatályos jogszabályok rendelkezései értelmében a hatáskörrel rendelkező, illetékes bíróság előtt támadhatja meg.

(A kizárt tag a kizárással kapcsolatos határozat ellen, tizenöt napon belül a szakszervezet Választmányához fellebbezéssel élhet.- a mondat törlése)

A tagsági viszony megszűnése nem mentesíti a tagot a tagsága idején keletkezett és tagsága időtartamára vonatkozó kötelezettségek teljesítése alól.

A kilépési szándékot az Elnökséghez kell írásban bejelenteni. A kilépési szándékot tartalmazó írásbeli dokumentum Elnökséghez történő megérkezése napján válik hatályossá. (A kilépő tag kilépettnek tekinthető az Elnökséghez megküldött lemondó nyilatkozatával, miután az Elnökség a következő Közgyűlésen tájékoztatja a jelenlévőket a lemondott tag személyéről, és a lemondás elfogadásra kerül. – a mondat törlése)

8. A tagdíjat az Elnökség javaslatára a Közgyűlés határozatában állapítja meg, mely a Közgyűlésről készített jegyzőkönyvben is rögzítésre kerül.

IV.

A szakszervezet szervezete

1. A szakszervezet szervei:

a.) Közgyűlés,

b.) Választmány

c.) Elnökség

d.) Ellenőrző bizottság

e.) Tagozatok

f.) Régiók

g.) Tagszervezetek

h.) Tagszervezeti csoportok

2. A testületi szervekre vonatkozó közös szabályok

a.) Összeférhetetlenség

A testületi szerv (közgyűlés, választmány, tagozat, tagszervezet, tagszervezeti csoport, ellenőrző bizottság )  határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

-        kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

-        bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

b.) A testületi szervek üléseiről minden esetben jegyzőkönyv, jelenléti ív és nyilvántartás készül, amelyből megállapítható döntéseinek tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye). A jegyzőkönyvet, a jelenléti ívet és a nyilvántartást, mint a határozatok nyilvántartását szolgáló okiratot, lefűzve és sorszámozva kell a szakszervezet iratai között megőrizni. A testületi szervek döntéseiket, a döntés időpontját követő két héten belül írásban – igazolható módon – közli az érintettekkel, valamint a szakszervezet székhelyén kifüggeszti.

A szakszervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba a szakszervezet székhelyén – a szakszervezet elnökével előzetesen egyeztetett időpontban – bárki betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet.

A szakszervezet a székhelyén hirdetőtáblára történő kifüggesztés útján nyilvánosságra hozza szolgáltatásainak igénybevételi módját, a támogatási lehetőségeket, működés módját, illetve azok mértékét és feltételeit, valamint a működésről készült szakmai-pénzügyi beszámolót. A szakszervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

2. A szakszervezet közgyűlése

A Közgyűlés a szakszervezet legfőbb döntéshozó szerve, amelynek ülését legalább ötévente össze kell hívni. A közgyűlés tagjai a küldöttek és a küldötti jogállással rendelkező szakszervezeti tisztségviselők.

A küldötteket a szakszervezet tagszervezetei delegálják, minden megkezdett 100 fő tagszervezeti tag után egy küldött delegálható a közgyűlésbe.

Küldötti jogállással rendelkeznek az alábbi szakszervezeti tisztségviselők:

• a szakszervezet elnöke
• alelnökei
• a Választmány elnöke
• az elnökség tagjai
• a tagszervezetek elnökei
• a tagozatok elnökei
• a csoportvezetők

 

3. A közgyűlés ülésein tanácskozási joggal vesz részt az Ellenőrző bizottság elnöke is. A közgyűlést legalább ötévente kell összeívni, ez a rendes közgyűlés. A rendkívüli közgyűlést össze kell hívni az Elnökség, valamint a Választmány határozata alapján, melyben a rendkívüli közgyűlés összehívásának okát és célját konkrétan meg kell jelölni. Rendkívüli közgyűlést kell összehívni a tagság, illetve a küldöttek harmadának írásbeli indítványa alapján, melynek ugyancsak meg kell jelölnie az összehívás okát. Rendkívüli közgyűlést kell továbbá összehívni a fegyelmi eljárás során meghozott elnökségi határozattal szembeni fellebbezés esetén, valamint az elnökség tagjai elleni fegyelmi eljárás kezdeményezése esetén. A közgyűlést az Elnök hívja össze, rendkívüli közgyűlés esetén – az elnök, illetve az Ellenőrző Bizottság elnöke – az indítvány kézhezvételétől számított 45 napon belüli időpontra.

A közgyűlést az Elnök – a rendkívüli közgyűlést az Elnök, illetve az Ellenőrző Bizottság elnöke – hívja össze oly módon, hogy a napirendet is tartalmazó meghívót a közgyűlés időpontja előtt legalább 8 nappal a küldötteknek, küldötti jogállású résztvevőknek megküldi.

Ha a közgyűlés határozatképtelen, a közgyűlést 1 hónapon belüli időpontra újból, ugyanazzal a napirenddel kell összehívni, melyről a küldötteket és küldötti jogállású tisztségviselőket az eredeti meghívóban előzetesen tájékoztatni kell. A megismételt közgyűlés a megjelentek számára tekintet nélkül is határozatképes, melyre az eredeti meghívóban szintén fel kell hívni a közgyűlés résztvevőinek figyelmét.

4/A A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• az alapszabály megállapítása és módosítása;
• a szakszervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása;
• döntés szakszervezeti szövetséghez való csatlakozásról és a kilépésről;
• az Országos Elnökség tagjainak, az Elnöknek, alelnököknek, elnökségi tagoknak a megválasztása, ide nem értve a Választmány elnökének, valamint a tagozatok elnökének megválasztását;
• az Ellenőrző Bizottság Elnökének és tagjainak megválasztása;
• tagdíj mértékének megállapítása
• a befizetett tagdíj tagszervezetet megillető része, melyet a tagdíj %-os arányában határoz meg;
• A két Közgyűlés között végzett munkáról beszámoltatja a szakszervezet Választmányát, Elnökségét, és az Ellenőrző Bizottságot
• a szakszervezet feloszlásának kimondása
• a szakszervezet jogutódlással történő megszűnés

 

4/B A rendkívüli közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

• az Elnökség tagjainak fegyelmi felelősségének megállapítása;
• a szakszervezet tagjának fegyelmi felelősségét megállapító elnökségi határozattal szembeni fellebbezés elbírálása,
• az Ellenőrző Bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása.

 

5. A Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok teljes tagságának több mint a fele jelen van.

6. A Közgyűlés üléseit az Elnök vezeti. Az Elnök a Közgyűlés levezetésével mást is megbízhat.

A Közgyűlésről jegyzőkönyv készül, amelyet az elnök és két, a Közgyűlés által megválasztott tag hitelesít.

7.  A Közgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Minden tagnak egy szavazata van.

8. A jelenlévő tagok kétharmados szótöbbsége szükséges:

– az Alapszabály elfogadásához, módosításához;

– a szakszervezet feloszlásához, más szakszervezettel történő egyesülés kimondásához;

- a szakszervezet jogutód nélkül történő megszűnésének kimondásához;

- a szakszervezet jogutódlással történő megszűnésének kimondásához;

- az Elnökség tagjai fegyelmi felelősségének megállapításához.

9.A Közgyűlés által megválasztott tisztségviselők megválasztása titkos szavazással történik. Megválasztottnak azt a személyt kell tekinteni, aki az érvényes szavazatok több mint felét megszerezte. Amennyiben a jelöltek közül valaki nem kapja meg az érvényes szavazatok több, mint felét, abban az esetben a tisztségre jelölt két legtöbb szavazatot szerzett személy között újabb szavazást kell tartani.

A megismételt szavazás győztese a legtöbb szavazatot kapott személy lesz.

10. A Közgyűlés ülései nyilvánosak. A tagok szótöbbséggel hozott határozattal a nyilvánosságot kizárhatják, ha valamely szakszervezeti tag jogos magánérdekének védelme vagy közérdek ezt szükségessé teszi.

11. Az Elnök a Közgyűlésre tanácskozási joggal meghívhatja állami, társadalmi, gazdasági szervezetek és magánszemélyek képviselőit.

12. Választmány

Olyan döntést hozó és állást foglaló testület, amely a szakszervezet két közgyűlése között jár el. Dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Munkáját az Alapszabályban rögzített célok és feladatok jegyében, a szakszervezet céljainak és programjának megfelelően, a hatályos jogszabályokban előírt jogok és kötelezettségek, saját szervezeti és működési szabályzata, valamint a tagság megbízása alapján végzi.

Üléseire szükség szerint, de legalább évente két alkalommal kerül sor.

A Választmány tagjai:

• a tagszervezetek elnökei
• az országos elnökség 
• a választmány elnöke
• a választmány alelnöke
• a tagozatok elnökei

 

A választmány ülésein az Ellenőrző Bizottság Elnöke tanácskozási joggal vesz részt.

A szakszervezet Választmányát a Választmány Elnöke képviseli.

Hatásköre és feladata SZMSZ-ben szabályozva.

13.  Elnökség

Az Országos Elnökség a szakszervezet állandóan működő, irányító és végrehajtó testületi szerve. Dönt minden olyan kérdésben, amelyet az alapszabály nem utal Választmány, illetve a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

Az elnökség tagjai:

• Elnök
• 3 alelnök
• 2 elnökségi tag  
• A választmány elnöke
• A tagozatok elnökei

 

Üléseit szükség szerint – de legalább évente négy alkalommal – tartja. Üléseit a szakszervezet Elnöke hívja össze, akadályoztatása esetén az általa megjelölt egyik alelnök.

Az Elnökséget az Elnök írásban hívja össze. Szabályszerűnek az összehívás akkor minősül, ha a tagok az ülésről legalább öt nappal az ülés időpontját megelőzően írásban értesülnek, és az ülés tárgysorozatáról leírást kapnak. Az Elnökség ülései nyilvánosak.

Az Elnökség határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, minden tagnak egy szavazata van. Határozatképtelenség esetén legkésőbb 30 napon belül az Elnökséget ismételten össze kell hívni. A megismételt ülés időpontját az eredeti meghívóban közölni kell.  Határozatképtelenség miatt ismételten összehívott ülések is csak akkor határozatképesek, ha azokon legalább 3 elnökségi tag jelen van. Az Elnökség üléseire – annak tárgykörére figyelemmel – esetenként további tagok hívhatók meg, akik az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt..

14. Az Elnökség tagjai közül az Elnököt, az alelnököket, valamint az elnökség tagjait a Közgyűlés választja meg a Szakszervezet tagjai sorából öt éves időtartamra, a választmány elnökét a választmány választja meg a választmány tagjai sorából öt éves időtartamra, míg a tagozatok elnökeit a tagozatok választják a tagozat tagjai sorából szintén öt éves időtartamra.  A Választmány elnöke és a tagozatok elnökei megválasztásuk napjától kezdődően teljes jogú tagjai az Országos Elnökségnek.

Az Elnökség feladata és hatásköre SZMSZ-ben szabályozva.

15. Tagozatok

A tagszervezetek országosan szakmai ágazatonként tagozatokba tömörülnek. A tagszervezetek vezetői maguk közül tagozati elnököt és alelnököt választanak, akik a megfelelő szinten egyeztetések, tárgyalások lefolytatására jogosultak. A tagozat elnökének megfelelő tárgyalási szint, az adott szerv országos vezetője.

A tagozat olyan érdekvédő, érdekegyeztető, érdekképviseleti szervezet, amely a szakszervezet tagsága valamely rétegének speciális érdekei megjelenítésére és képviseletére szerveződik.

A tagozat munkáját az Alapszabályban rögzített célok és feladatok jegyében, a szakszervezet programjával összhangban végzi.

A szakszervezet tagszervezetei döntenek arról, hogy kívánnak-e tagozatot létrehozni. Az adott szakmai ágazathoz tartozó tagszervezetek elnökei egyszerű szótöbbséggel döntenek a tagozat létrehozásáról. 

Működését SZMSZ szabályozza.

16. Régiók

A Tagszervezetek küldöttei adott földrajzi régiókban Régiós elnökséget választanak.

Ennek célja összefogni a tagszervezetek munkáját, pályázatokon részt venni.

Tisztségviselői:

-     Régió elnök

-          Régió alelnök

-          Elnökségi tagok (3 fő)

Működését SZMSZ szabályozza.

17. Tagszervezetek , tagszervezeti csoportok

A tagszervezet legalább 10 tag közös elhatározása alapján jön létre, helyi hatáskörrel rendelkező önkormányzati szerv. Tevékenységét a szakszervezet céljainak megvalósítása érdekében szervezi. A tagszervezet megszűnik, ha tagjainak száma 10 fő alá csökken.

A tagszervezetek tagjai, ha a létszám nagysága vagy a munkahelyek sajátosságai indokolják, tagszervezeti csoportokat alakíthatnak. Tagszervezeti csoport alakításához minimum 10 fő szükséges (Amennyiben az adott szervezeti egység létszáma nem éri el, akkor 5 fő.)

Ahol a tagszervezetben csoportok működnek, a csoport tagjai, tagszervezeti csoportvezetőt és csoportvezető-helyettest választanak.

A tagszervezet elnököt, alelnökö(ke)t választ, ezen tisztségviselők alkotják a tagszervezet elnökségét. A tagszervezet további elnökségi tagokat választhat a tagszervezet szervezeti és működési szabályzatában meghatározott esetekben.

A tagszervezet képviseletében a tagszervezeti elnök jár el. Helyettesítését a tagszervezet szervezeti és működési szabályzata határozza meg.

A tagszervezet elnöksége nyilvántartja a tagok által rendelkezésére bocsátott személyes adatokat, ennek alapján havi taglétszám igazolást küld az elnökségnek.

A tagszervezeti közgyűlés, illetve rendkívüli közgyűlés tagjai a tagszervezeti elnökség tagjai, a tagszervezeti csoportvezetők, csoportvezető-helyettesek és tagszervezeti csoportonként a tagszervezet szervezeti és működési szabályzatban meghatározott számú küldött. Amennyiben a tagszervezeten belül csoport nem működik, akkor a tagszervezet tagságának egésze alkotja a közgyűlést.

A tagszervezet évente legalább egy közgyűlést tart, melyen az elnök beszámol a tagszervezet helyzetéről, az előző évben végzett munkáról és gazdálkodásról. A közgyűlés elfogadja a tagszervezet következő évi munkaprogramját, éves költségvetési beszámolóját, éves költségvetését, megalkotja a tagszervezet szervezeti és működési szabályzatát, megválasztja, visszahívja a tagszervezeti elnökség tagjait, továbbá a szakszervezet közgyűlésének küldötteit. A tagszervezeti közgyűlést össze kell hívni, ha a tagszervezeti közgyűlés tagjainak 1/3-a írásban –ok és cél megjelölésével- kezdeményezte. (vagy ha a tagszervezet elnökének, alelnökének megbízatása megszűnik.  törölve az utolsó tagmondat)  A rendkívüli közgyűlést az RKDSZ elnöke hívja össze a tagszervezet működésképtelensége esetén.

Amíg a tagszervezet nem önálló jogi személy, azonban a befolyt tagdíj és egyéb bevételek meghatározott részével önállóan gazdálkodik, felel érte. A tagszervezet gazdálkodásának törvényességét a szakszervezet Ellenőrző Bizottsága felügyeli. Ha a tagszervezet önálló jogi személlyé válik a szakszervezeten belül, onnantól önállóan gazdálkodik, de a tagdíj 20%-a és a munkaidő-kedvezmény megváltásából SZMSZ-ben meghatározott rész továbbra is a szakszervezet központját illeti meg.

Abban az esetben, ha a tagszervezet működésképtelen, így különösen, ha a tagszervezeti elnök megbízatása megszűnik, az alapszabályból, illetve a szervezeti és működési szabályzatból eredő kötelezettségeit önhibájából  nem teljesíti, a tagszervezeti elnök szakszervezeti tagsága megszűnik, az alapszabályt, illetve a szervezeti és működési szabályzatot súlyosan megszegi, bármely szakszervezeti tag indítványára az RKDSZ Elnöke hívja össze a tagszervezet rendkívüli közgyűlését az indítvány kézhezvételétől számított 45 napon belüli időpontra.  A rendkívüli közgyűlés az irányadó szabályok szerint választja meg az elnököt.

Az új elnök  megválasztásáig az RKDSZ elnöke a tagszervezeti elnök jogkörében jár el.

Abban az esetben, ha a tagszervezet alelnökének és/vagy elnökségi tagjainak és/vagy küldöttjeinek megbízatása szűnik meg, az alapszabályból, illetve a szervezeti és működési szabályzatból eredő kötelezettségeiket önhibából eredően nem teljesítik, az alelnök és/vagy az elnökség tagjainak és/vagy a küldöttek szakszervezeti tagsága megszűnik, az alapszabályt, illetve a szervezeti és működési szabályzatot súlyosan megszegi, a tagszervezeti elnök köteles a tagszervezeti rendkívüli közgyűlést az annak alapjául szolgáló ok bekövetkeztétől, illetve az arról való tudomásszerzéstől számított 45 napon belüli időpontra összehívni. A rendkívüli közgyűlés az irányadó szabályok szerint választja meg az alelnököt és/vagy az elnökség tagjait és/vagy a küldötteket.

18. A szakszervezet tisztségviselői

A szakszervezet  valamennyi tisztségviselőjét öt évi időtartamra választja. A közgyűlés választja a szakszervezet elnökét, alelnökeit, az elnökség további tagjait, valamint az ellenőrző bizottság elnökét és tagjait. A Választmány választja a választmány elnökét. (tagozatok elnökét és alelnökét-törlés) . A tagszervezet választja a tagszervezet elnökét és alelnökét, a tagszervezeti csoport választja a csoportvezetőt. csoportvezető-helyettest, tagszervezet közgyűlésébe  küldöttet.

A szakszervezet tisztségviselőinek feladata, hogy a szakszervezet céljainak megfelelően szervezzék, irányítsák és képviseljék a szakszervezet tevékenységét, gondoskodjanak a tagszervezet testületi szervei által hozott határozatok végrehajtásáról.

A szakszervezet tisztségviselője az a tag, aki választás, vagy megbízás útján a tagság érdekében, annak bizalmával önként segíti a szakszervezet céljainak és feladatainak megvalósulását. A tisztségviselő e minőségében törekedni köteles a tagok többségi álláspontját megismerni, jogos érdekeiket tevékenysége során minden törvényes eszköz felhasználásával k