Partnereink
Linkek
Eleget teszünk a meghívásnak. Magunk is úgy gondoljuk, hogy előre is kell tekintenünk, és közösen kell megpróbálnunk érdekeinket érvényesíteni.
RKDSZ
Tisztelt Érdekképviseleti Vezető!
A Belügyi és Rendvédelmi Dolgozók Szakszervezet nevében meghívom Önöket és vezetőtársaikat 2011. június 20-án, 10 órára, a BRDSZ tanácstermébe szakmai egyeztetés céljából. Szakszervezetünk szerint céljainak hatékonyabb képviselete érdekében szorosabb együttműködést kell megvalósítani a rendőrséget képviselő érdekképviseletek között, a jövőben várható jogalkotási folyamat, valamint az életpályamodell kialakítása során.
B u d a p e s t, 2011. június 08.
Tisztelettel:
Dr. Bárdos Judit sk
főtitkár
Pályázatok
11 hozzászólás ehhez - A BRDSZ kezdeményezése.
Egy demontsráció kivételével ott voltam mindegyiken, megható és lenyügöző élményeim voltak. Sajnos lehangoló és egyben botrányos helyzetek is kialakultak. A tapasztalatom szerint a kormánynak sikerült a szakszervezeti vezetőket megosztani, ennek lehetett a következménye ,hogy Szima Judit szakszervezeti vezetővel ilyen gyalázatos módon elbántak. A kormány legnagyobb sikere, hogy a lakosságot ismét sikerült a rendészeti szervek ellen hergelni,ezért nagyon sokan nem jöttek el, a tüntetésekre, valamint az érintett kollégák közül is akik nem voltak ott azt hitték kimaradhatnak a szórásból. Döbenetes, hogy amikor megszavazta a parlament az alkotmány módosítást a képviselők közül páran kint álltak a teraszokon és rajtunk nevettek mivel kb csak 100 maradtunk a végén. A kormánynak lesz igaza BIRKA népség nem mer a saját jogaiért sem kiállni. Kiváncsi leszek junius 16-án mennyien leszünk mert én ott leszek, felébrednek akik még mindig hitetlenkednek, hogy ezek meg fogják tenni velünk azt ami hihetetlen?
LázárJános aki még a tanulmányaival volt elfoglalva azokban az években amikor mi a közbiztonság érdekében, fagyban, melegben, éjjel nappal az utcákon voltunk.Orbán Viktor az ugynevezett SOROS alapítvány segítségével végezte egyetemi tanulmányait, EZ az Alapítvány nem köthető a Bankokhoz? vajon miért segített a kormány a bankokon, Miliárdokat adott a MOLL-nak, mort Sport adományozás következik állítolag kb 28 miliárd, szerintetek miért kell a rendvédelmisek korkefdvezményes pénze a kormánynak hát ezért , a kisembertől elveszi, oda adja azoknak ahol már fürödnek a pénzben. + millió koldus országát fogják,csinálni az országból ha Hagyjuk!
http://hvg.hu/velemeny/20110610_zentai_nemet_rendor
Kiemelve:
Z.P.: Az Európai Rendőr Unió kapott-e már felkérést, hogy tanulmányozza a magyar rendvédelmisek problémáit, konfrontációit a kormánnyal?
R.R.: Bár a magyar kollégák is tagjai a nemzetközi szervezetnek, eddig hivatalosan nem kaptunk semmiféle felkérést. A magyarokéhoz hasonló cipőben járó román kollégák meghívására azonban hamarosan Bukarestbe utazunk, hogy a helyszínen tanulmányozzuk a helyzetet.
Z.P.: Ha igazságosnak, jogszerűnek találják a romániai vagy adott esetben a magyar kollegák követeléseit, akkor mit tudnak tenni?
R.R.: Az Európai Parlamentnél, az Európa Tanácsnál és saját kormányainknál lobbiznánk az ő érdekükben. Ha úgy látjuk, hogy magyar kollégáink követelései jogosak, akkor szolidaritásunkra messzemenően számíthatnak.
Ez is egy lehetőség amit meg lehetne ragadni!
Én nem tudom, mire jó az, ha folyamatosan azt keresi valaki, hogy vajon milyen hátsó szándéka van a másiknak ?
Nem fordulhat elő egész véletlenül az, hogy a B.J. -vel jelzett szervezetnél is ráeszméltek, hogy csak a közös együttes fellépés járhat sikerrel ?
Még mielőtt az jönne le, – én semmilyen szervezethez sem tartozom, egyiknek sem voltam és vagyok tagja.
Csak egyszerűen én legalábbis örültem ill. örülök is annak, hogy végre valami összefogás féleséget látok derengeni.
ÉS nem akarok semmilyen összeesküvés elméleteket látni ebben.
Ezért van ennyi probléma ebben az országban, mert az emberek mindig a rosszat látják és akarják látni a másikban.
Persze, nem vagyok azért én sem annyira naiv, de túl sem kellene ragozni minden cselekedetét és a rosszat látni mindenben, mert az sem vezet sehova, ill. igen a sikertelenségbe és a kudarcba !
Ha ezzel arra utalsz, hogy akkor lépjünk be B.J.-hez akkor inkább sehol sem leszek tag.
Sas Hol olvastad, hogy lépj be B.J.hez??????
Annyi van ott, hogy elhívtak minket megbeszélni mit tegyünk. Ötletbörze lesz. Mi meg elmegyünk. Minden helyre elmegyünk, ahol a tagjaink dolgairól szó esik. Ígérem, hogy nem vesszük feleségül, nem lépünk be hozzá tagnak, és ilyesmit mástól sem kérünk.
Vigyázni kell a B.J.-vel tőrténő egyeztetéssel. Ez a nő eddig csak eladta a bőrünket. Észnél kell lenni amikor vele tárgyalunk. Ha olyan jó lenne ahogyan állítja magáról ott lennénk tagok! Aki vele lepaktál az minket ad el.
Észnél vagyunk. A külön utakon járás megbukott. Itt más nincs, csakis az együttes fellépés.
Az alábbi Giró-Szász András féle nagyon komoly kutatást érdemes elolvasni !
Én megpróbáltam a sorok között is! Először is kíváncsi lennék ki volt a megrendelője ennek a kutatásnak ?
Mennyiben hiteles ez az információ ?
Azt sem ártott volna kiemelni, hogy a nézett országokban mennyi az illetményük a rendőröknek! Merthogy talán akkor lett volna teljes a kép, míg így teljesen lerí erről az elemzésről, hogy ez is az ellenünk való hangolásra buzdítás része.
Féligazságokkal, elhallgatott és az elemző szája íze szerint helyenként meg kisarkított adatokkal. (Nyilván a megrendelés így szólt, hogy ilyen légyen az elemzés ill. kutatás)
Ja,- és míg el nem felejtem melyik említett országban változtattak vagy változtatnak VISSZAMENŐLEGES HATÁLLYAL törvényt ???
Ott azokban az országokban mennyire tekinti a kormányzat komoly partnernek a szakszervezeteket ? Vagy azokban az országokban is visszamenőleges hatállyal és az érintettek bevonása nélkül, a szakmai szervezetek és az érdek képviseletek teljes kihagyásával hozzák meg a remekbe szabott új törvényeket ???
Szóval lenne azért még mit csiszolgatni ezen a fércmunka provokatív és politikai megrendelésen alapuló “komoly” kutatáson !!!
Íme,- itt olvasható az alábbiakban :
A rendőrségi dolgozók nyugdíjazási feltételei az EU egyes államaiban
Századvég Alapítvány
2011.06.07.
A Századvég Alapítvány nemzetközi kitekintésű elemzése a rendvédelmi dolgozók korkedvezményes nyugdíjba vonulásának lehetőségéről és annak körülményeiről.
Lassan két hónapja tartanak a kormány és a rendvédelmi szakszervezetek között azok a tárgyalások, amelyek a nyugdíjrendszer, illetve a korkedvezményes nyugdíjak átalakításáról folynak a felek között. Mivel a magyar médiában egymásnak ellentmondó állítások fogalmazódtak meg az elmúlt hetekben, a tisztán látás végett a Századvég Alapítvány európai kitekintésben igyekszik bemutatni a nemzetközi szabályozás legfontosabb jellegzetességeit.
Az EU néhány régi tagállamának szabályozási rendszere
Németországban a rendvédelmi dolgozók nem vagy csak alig részesülhetnek nyugdíjkedvezményben, ami azt jelenti, hogy az egyre növekvő (65-ről 67 évre) általános nyugdíjkorhatártól öt évvel korábban, azaz 60, illetve a későbbiekben 62 éves korban mehetnek nyugdíjba. Ettől korábbi nyugdíjazásra csak alaposan megindokolt egészségügyi probléma igazolása esetén ad jogi lehetőséget a német nyugdíjigazgatóság. A kormány és a parlament mindeddig ellenállt azoknak a szakszervezeti törekvéseknek, amelyek a korkedvezményes nyugdíj korlátainak felpuhítására vonatkoztak volna.
Ausztriában még szigorúbb jogi szabályozás vonatkozik a rendőrségi dolgozók nyugdíjazására: a törvényes nyugdíjkorhatár ugyanis 65 év, igaz a tényleges nyugdíjba vonulási kor 55-57 év közé tehető. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a rendőrségi állomány Ausztriában alig egy-két évvel megy el korábban nyugdíjba, mint a köztisztviselői, közalkalmazotti kőr, ahol az átlagos nyugdíjba vonulási időszak a 60. életév körül konvergál.
Franciaországban igen eltérő szabályozás vonatkozik a közalkalmazotti és a közszféra egyes csoportjaira, ám teljes összegű nyugdíjra csak azok számíthatnak, akik legalább 37,5 év munkaviszonnyal rendelkeznek, ám ez a jogi előírás 2012-től 41 évre módosul. Egyébként a közszférában dolgozók nyugdíjkorhatára általában 60 év, de a rendőrök már 50 évesen nyugdíjba mehetnek, igaz azzal a megkötéssel, hogy ebben az esetben nem kapnak teljes összegű nyugdíjellátást.
Angliában két nyugdíjelosztási csoportba bontják a rendőri állomány tagjait annak megfelelően, hogy 2006 áprilisa előtt vagy az után kezdték meg szolgálati viszonyukat. Azok, akik 2006 áprilisa előtt szereltek fel, csak akkor kaphatnak maximális nyugdíjat, ha legalább 30 évi szolgálati idővel rendelkeznek, ám a szabályozás lehetőséget teremt a korkedvezményes nyugdíj választására is azoknak az 50. életévüket betöltő rendőröknek, akik legalább 25 évet szolgáltak a rendőrség intézményrendszerén belül. A 2006 áprilisa után szolgálatba állt állomány számára szigorúbbak a nyugdíjba vonulás feltételei: a maximális összegű nyugdíj folyósításához számukra már legalább 35 év szolgálati időt kell igazolniuk, míg azok, akik a korkedvezményes nyugdíj lehetőségét választják majd csak 55 éves korukban tehetik majd ezt meg, azzal a feltétellel, hogy addig letöltötték a 35 év szolgálati időt.
A Visegrádi országok szabályozási környezete
Lengyelország jelenleg hasonló folyamatok játszódnak le, mint Magyarországon. A lengyel miniszterelnök, Donald Tusk szerint a rendőri állomány kiváltságai tovább már nem fenntarthatóak, ezért kormánya szisztematikus átalakításba kezdett. A jelenlegi szabályozás szerint a rendőrségi munkavállalók – életkorra való tekintet nélkül – 15 évi szolgálati idő után dönthetnek úgy, hogy korengedményes nyugdíjba vonulnak, igaz ennek összege 15 év szolgálati idő után maximum a havi átlagjövedelem 40 százaléka lehet. A kormány szándékai szerint a minimális szolgálati időt legkevesebb 20 évre emelnék, s a rendvédelmi dolgozók leghamarabb csak az 55. életévük betöltése után mehetnének tényleges nyugdíjba.
Csehországban a korkedvezményes szolgálati nyugdíj feltétele a rendőrségi alkalmazottak számára 15 év szolgálati idő felmutatása, ám a szabályozás szerint a legmagasabb szolgálati nyugdíjat, azaz az utolsó bruttó bér 60 százalékát csak azok a korkedvezményes nyugdíjat választó rendőrségi alkalmazottak kaphatják, akik 30 éves szolgálati idővel rendelkeznek. A szolgálati nyugdíj folyósítása addig esedékes, míg a kedvezményezett nyugdíjas nem válik ténylegesen jogosulttá az időskori nyugdíjra. Ennek a kornak az elérésekor a nyugdíjas szabadon döntheti el, hogy az öregségi nyugdíját kéri a jövőben, vagy az addig folyósított korkedvezményes szolgálati nyugdíját, természetesen a kapott juttatás mértéke alapján.
Szlovákiában a korkedvezményes szolgálati nyugdíj 15 évi munka után jár a rendőri alkalmazottak számára, ám ez csak a havi átlagbérük 30 százaléka lehet. Ez az összeg további szolgálati évek letöltésével növekedhet, ám az erre vonatkozó anyagi ösztönzők nem jelentősek, így például további 10 év munkavállalás után a havi átlagbér legfeljebb 60 százalékára nőhet a korkedvezményes nyugdíj mértéke. A magyar és a lengyel kormányhoz hasonlóan a szlovák politikai osztály is a rendőrségi dolgozók nyugdíjba vonulási szabályozásának szigorítására törekszik annyiban, hogy a tervek szerint a jövőben csak 20 évnyi szolgálat után, 55 éves korban mehetnének szolgálati nyugdíjba a szlovák rendőrök.
A nemzetközi példák alapján az Európai Unió tagállamainak vonatkozó szabályozása a korkedvezményes nyugdíjba vonulást két módon teszi lehetővé a rendvédelmi dolgozók számára. Az egyik gyakorlat szerint a kedvezményes korhatár nem számottevően alacsonyabb, mint az általános nyugdíjkorhatár. A másik gyakorlat szerint az életkorkedvezmény jelentősen alacsonyabb lehet az általános nyugdíjkorhatáránál, de annak igénybevételéhez tetemes szolgálati időre van szükség, sőt ez utóbbi esetben a kapott járadék az általános nyugdíjnak mindössze töredéke.
Magyarországon a korkedvezményes nyugdíjazásnak egy olyan öszvér megoldása jött létre, amely az állami kötelezettségek túlvállalása mellett a nemzetközi példákban látott kedvezménytípusok mindegyikét egyszerre biztosította a rendvédelmi munkavállalók számára. Azaz, Magyarországon a kiváltságos helyzetben lévő munkavállalói csoportok tagjai kevés szolgálati idővel, fiatalon, teljes nyugdíjjal vonulhattak vissza a munkaerőpiacról.
OK.ok Tibi, persze mejetek és tegyétek amit kell, de mivan 16.-ával. Oda állunk Kónyáék mellé, vagy sem? Nézem az origot állítolag a vasutasok meg a bkv-sok vannak vagy ezren ( mivel benünnket ismegfeleztek ) kb akkor lehetnek 2 ezren, miért nincs szorosabb együttműködés a civilekkel miért nemjöttek mikkor mi mentünk, és mi miért nem megyünk mikor ők mennek demonstrálni?
Azt várnánk, hogy mondjátok meg hogy a meghirdetett különbőző demonstrációkra menjünk, és írjuk ki hogy RKDSZ, vagy nézzük a TV-ben?
Szánalmas ez a nő! ……………………………………
Moderálva. Anyatigris. Ezt a stílust itt nem tűrjük. Oda írd le, ahol lehet.
Egyébként ha van valóságtartalma annak amit írsz, javaslom, hogy menj el a nyomozóügyészségre.
Zajac
Egy brdsz-es nyomozónő
Nagyon örvendetes !!!
Pontosan, ez az amit minden érdek képviseleti szervnek tenni kellene, hogy egységbe tömörülve álljanak ki értünk !
Gratulálok a döntéshez !
Kívánom, hogy érjenek, – érjünk el sikereket közösen a KÖZÖSSÉGÉRT !!!
Mondja el véleményét!
Moderációs irányelvek!
Komment írásához bejelentkezés szükséges.