Abszurd, hiteltelen, megalázó adminisztrációra kényszerítik a magasabb illetményi kategóriát megcélzó pedagógusokat a kötelezően feltöltendő portfólióval, állítják a hvg.hu-nak nyilatkozó tanárok. A portfólióban saját maguk eddigi teljesítményét is értékelniük kell, illetve vázlatokat kell bemutatni akár évtizedekkel ezelőtti óráikról is. Egyelőre nem világos, miként ellenőrzik majd, hogy igazat írt-e egy tanár.

„Képzeljük el, hogy a hadseregben holnaptól bármilyen rangban lévő tiszt elveszíti a rendfokozatát, “TISZT” besorolásba kerül, új rendszert vezetnek be, és ha majd elkészíti a portfólióját, akkor lehet belőle “FŐTISZT” vagy “TÁBORNOK”. Nem abszurd? Vagy az osztályvezető főorvos holnaptól újra “ORVOS” lesz, és majd a portfólió elbírálása után lehet belőle ismét “FŐORVOS”, vagy kitalálhatunk más elnevezést” – mondta a portfóliórendszerről a hvg.hu-nak Sárkány Péter, a budapesti Szent László Gimnázium igazgatója. „Januárban megígérték, hogy a szakvizsgával és megfelelő gyakorlattal rendelkezőket 2013. szeptember elsejével azonnal Pedagógus II. fokozatba fogják sorolni, és a többi fokozatot is megnyitják, amilyen gyorsan csak lehet. Nem így történt” – tette hozzá.

Nem csak ő háborog. Megalázónak és álságosnak tartja minden általunk megkérdezett pedagógus a tanári portfóliót. Többen ezért ki sem töltik, mások azért „szabotálják” az eljárást, mert úgy látják, nincs értelme ennyit dolgozni, ha jó eséllyel úgysem kerülnek majd be a magasabb fizetést jelentő „Pedagógus 2” rendszerbe.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ugyanis közölte: a tanárok 20 százaléka kerülhet át az új rendszerben, amelyhez egy – bizonyos esetekben száznál több oldalra rúgó – portfóliót kell benyújtani, ráadásul mindezt sokaknak áprilisi határidővel úgy, hogy még nem érhető el a tervezett internetes felület.

Önmagukat kell értékelniük

„A portfólió egy olyan dokumentumgyűjtemény, amely a jelölt (tanuló, esetünkben a tanár) hosszabb idő alatti fejlődését, vagy a folyamat végére elért eredményeit dokumentálja” – áll a minisztérium tájékoztatójában. Az e-portfóliónak – a nevet, arcképet, illetve a szakmai adatokat tartalmazó borító és a tartalomjegyzék mellett – tartalmaznia kell a szakmai önéletrajzot, a szakmai életút értékelését, a nevelő-oktató munka dokumentumait, a pedagógiai munkát befolyásoló szakmai és egyéb közéleti, önálló művészeti, alkotói tevékenységek, illetve az adott oktatási intézmény rövid bemutatását. Az általunk megkérdezett tanároknak elsősorban „a szakmai életút értékelésének, a nevelő-oktató munka dokumentumainak” követelésével van problémájuk: mint mondják, a pedagógusoknak csak töredéke őrzi évekkel ezelőtti órák anyagát. De az is problémákhoz vezethet, hogy mindenkinek a saját munkáját kell értékelnie.

A Pedagógus 2 kategóriába az kerül be először, akinek van 14 év munkatapasztalata és szakvizsgája, vagyis e csoportnak kell elsőként elkészítenie a portfóliót. Bár egy a pedagógus-szakszervezetekkel kötött, tavaly márciusi megállapodás alapján még úgy tűnt, hogy aki szakvizsgával rendelkezik, automatikusan bekerül majd a magasabb fizetést jelentő Pedagógus 2-bértáblába, a tavaly elkészült jogszabályok először mindenkit a Pedagógus 1 kategóriába soroltak (ez a pályakezdő vagy csak főiskolai végzettségű tanároknak az eddiginél magasabb bért jelentett, sok régebb óta tanító, magasabb végzettségű tanárnak azonban csökkent a fizetése). A magasabb bértáblákra pályázni lehet, ezek eszköze a portfólió. Arról, hogy valamiféle pályázatot kell benyújtani, már tavaly ősz óta lehetett tudni, azonban az csak mostanában került nyilvánosságra, mekkora pályamunkát várnak a tanároktól.

Tesztalanyok

Kérdéses az is, hogy tényleg előnyt jelent-e a szakvizsgás és 14 éve tanító tanároknak, hogy ők igényelhetik először a továbblépést a magasabb bértáblába (vagyis, hogy nekik kell először benyújtani a portfóliójukat): a rendszer részletei csak mostanában derültek ki, így a legtöbben csak most tudták elkezdeni a portfóliójuk összeállítását. Pedig elvileg április végéig el kell készülniük. Sokan úgy gondolják: ennyi idő alatt és mindenféle minta nélkül, nem lehet értékelhető portfóliót készíteni, különösen, mivel a tanároknak egész eddigi pályafutásukat kiértékelt vázlatokkal kell majd bemutatni. A köz- és felsőoktatásban körülbelül 170 ezren dolgoznak (ebből nagyjából 120 ezren a közoktatásban), és közülük 20-25 ezren lehetnek szakvizsgával rendelkezők, akiknek első körben el kell készíteniük a portfóliójukat.

„Nem vagyok hajlandó magamnak előírások szerint múltat alkotni, a nálam is idősebb kollégák nevében pedig egyenesen megalázónak tartom” – fogalmazott Szabó Anna gyógypedagógus, aki szerint a pedagógustársadalom eltérő csoportjainak munkája nagyon különböző módon dokumentálható. Azaz: a portfólió keretének vagy nagyon lazának kellene lennie, hogy minden csoport tagjai alkalmazhassák iránymutatásnak, vagy át kellene gondolni a lehetséges szakmacsoportokat, és rájuk szabni alútmutatókat. „Sok korábbi fejlesztésben (tananyag gyermekeknek és felnőtteknek, szakfordítások, módszertani anyagok készítése) vettem részt, előadásokat tartottam. Ezek követhetők és dokumentáltak, de mind nem érnek semmit a mostani rendszerben” – mondta. Szerinte jelenleg a portfóliórendszer az elit középiskolák tanáraira van szabva, „persze nekik se jó, de nekik van a legtöbb esélyük”, hogy időben összegyűjtsék és bemutassák az elvárt anyagokat.

Több száz oldalt három hónap alatt

„Főként az idősebb kollégáknak okoz problémát a portfólió elkészítése, akiknek 20-30 éves pályafutásukról kellene értékelést írni és anyagokat bemutatni. Eddig soha nem kérték el például az óravázlatokat, így a legtöbb tanár azokat meg sem őrizte” – mondta Czédly Mariann budapesti fejlesztőpedagógus. Szerinte az is gond, hogy noha már régebb óta lehet tudni portfóliótervről, ám csak mostanában derült ki: évekre visszamenőleg be kell majd mutatni az eddigi pályafutást.

„Egy régóta a pályán lévő tanárnak minden adattal együtt több száz oldalra rúghat a portfóliója. Egy ideális óravázlat, reflexiókkal együtt 15-20 oldal is lehet, és ha csak tízféle órát tartott valaki, az már 150-200 oldal, amihez hozzájön még a szabadidős és egyéb tevékenységek leírása.” Czédly szerint az is kérdéses, hogy a minisztérium képes lesz-e megfelelően kiértékelni a portfóliókat. Mint mondta, az eddig elhangzott ígéretek szerint a pedagógusok 15 napon belül megkapnák a portfóliók értékelését, azt viszont nem tudni, pontosan kik és hogyan javítják majd a beküldött pályaműveket. Az Emmi csak a napokban írt ki pályázatot 5000 tanár részére, akik részt vennének többek között a pedagógusok minősítésében és a tanfelügyeleti ellenőrzések lebonyolításában, ők azonban leghamarabb csak 2015. január 1-től lehetnek hivatalos minősítők.

Még nincs hivatalos minta

A legtöbben azt tartják aggályosnak, hogy a tanároknak maguknak kell majd „a szakmai fejlődés szempontjából” értékelniük a saját óravázlataikat. Az viszont nincs meghatározva, hogy a vázlatoknak eredetinek vagy hiteleseknek kell-e lenniük, és hogy miként ellenőrzik majd a hitelességüket. Sokak szerint így a portfólió lehetőséget ad a manipulációra, és az összes pedagógust hazugságra kényszeríti. „Mivel az eddigi pályafutás dokumentálására, illetve ellenőrzésére nem sok esély van, a tanárok arra kényszerülnek, hazudjanak, vagy valaki más hazudjon helyettük” – fogalmazott Szabó Anna. Mint mondta, a portfóliókról szóló hírek megjelenése után nem sokkal megjelentek azok is, akik pénzért ajánlanak segítséget ezek megírásához, mások pénzért kínálnak segédanyagokat. Eközben hivatalos segédanyagok, formátumok az eredeti szöveges tájékoztatókon kívül nem érhetők el. Az egyik, sokak által használt nem hivatalos szoftver és portfólió-minta a mahara.hu honlapról tölthető le ingyenesen.

Sokan tartják igazságtalannak azt is, hogy nem a végzettségük, szakmai tapasztalatuk alapján kaphatnak majd magasabb fizetést, hanem szinte kizárólag az alapján, milyen jó portfóliót készítenek (amelynek értékelési folyamata egyelőre elég homályos). Azok a továbbképzések, amelyek korábban szükségesek voltak a magasabb bérkategóriába való bekerüléshez, ugyan nem nullázódnak (hiszen a portfólióban is fel kell majd tüntetni őket), de a pontozásba csak mérsékelten számítanak bele. A portfóliók minősítésébe hasonló mértékben számít bele az önéletrajz, a képesítések, és a saját munka bemutatására kapott pontszám. Emellett a tanárok két óráját is megnézik és pontozzák majd.

“Nem fogok bohóckodni”

„Nem érezték, akik így döntöttek, hogy mennyire megbántják a pedagógusok egy nagy csoportját?” – teszi fel a kérdést Sárkány Péter. „Köztük sok nyugdíj közeli tanárt, akiktől egy élet munkájával kiérdemelt besorolásukat („I” fizetési  osztályba sorolás szakvizsga alapján, „J” fizetési osztályba sorolás tudományos fokozat alapján, illetve  több tantárgy tanítása után járó százalékos bérpótlék) vonták vissza. Egy megalázó, bürokratikus eljárással kilátásba helyezték számukra az új rend szerinti, eggyel magasabb  besorolásba kerülést. Aki egy-két éven belül nyugdíjba megy, azzal mi lesz?  Van, aki azt mondja: Nem fogok bohóckodni, régi óravázlatokat beküldeni, bizonygatni, hogy mit alkottam az elmúlt 30-40 évben! Meg tudom érteni őket.”

A hvg.hu-nak nyilatkozó tanárok közül többen valóban jelezték: nem küldenek be portfóliót. „Jelen helyzetben nem kívánok portfóliót készíteni” – mondta Szabó Anna. „Több kollégám van, akik hozzám hasonlóan tiltakozásként nem küldik be, mások előre látják, hogy a napi tanítás mellett nem tudnak majd a határidőre elkészülni.”  Szintén nem készít portfóliót Czédly Mariann, aki szerint viszont a pedagógusok nagy része csendben marad. „Január 25-én lesz egy demonstráció az oktatás helyzete miatt, de a pedagógusok nagy része már beletörődött ezekbe a dolgokba.”