2014. január 13. A béren kívüli juttatások palettája egyre bővül, de ezt nem mindenki tudja igazán jól kihasználni. Összeállítottunk egy ajánlati listát. Ez, valamint a részletesebb szabályok, adóterhek és korlátok áttekintése segítheti a választást.

Számos cég már a napokban lezárja a palettáján levő béren kívüli juttatások közötti választás lehetőségét, de a tapasztalat szerint a többség ezt csak legfeljebb a hónap végén teszi. Ezért (olvasóink kérésének is eleget téve) igyekszünk segíteni a választásban. A különböző elemekhez már-más adóteher és előírás (a szabályokról, korlátokról itt tájékozódhat) tartozik, és persze az egyéni igények és lehetőségek is különbözőek. Így persze mindenkinek magának kell döntenie, néhány szempontot azonban mindenképpen érdemes figyelembe venni. (Ehhez állítottuk össze az alábbi táblázatot.)

Nem mellékes, hogy a cafeteria rendszer kicsit másképp néz ki az adótörvényekben, mint a gyakorlatban. A jogszabály külön nevesíti, mi tekinthető béren kívüli juttatásnak (ezekre korlát is vonatkozik). A cégek azonban ennél bővebb körből választhatják ki, mit kínálnak munkavállalóiknak. A paletta többnyire nincs „kőbe vésve”, kérhető kiegészítése (a változtatás esélye persze vállalatonként eltérő, az viszont biztos, hogy nem árt, ha többen kérik ugyanazt). Bár tudunk olyan vállalatokról, ahol egy évben csak egyszer lehet választani, félévente módosítható a cafeteria összetétele.

Mintha a kormányzat egyre inkább igyekezne helyzetbe hozni a biztosítókat. Már tavaly adómentes elemként vezették be a betegségbiztosítást (arról, hogy ezzel kapcsolatban az idén milyen anomáliákat észleltünk, korábban már írtunk), az idén pedig támogatottá vált a nyugdíjbiztosítás, ami a cafeteriába amúgy is egyre kisebb arányban választott önkéntes nyugdíjpénztáraknak támaszthat konkurenciát. Lehoczky László, a Stabilitás Pénztárszövetség elnöke úgy látja, hogy a választható juttatások térnyerése – összefüggésben a családok jövedelmi helyzetével is – visszavetette különösen a nyugdíjpénztári, kisebb mértékben az egészségpénztári munkahelyi támogatási igényeket. Szerinte a dolgozók hosszú távú érdekeit is jobban szolgálná, ha a korábban szinte általános pénztári juttatási szisztémát szélesebben alkalmaznák a vállalatok. Lehetséges ugyanis a pénztári juttatásokat tagdíj kiegészítésként adni, azaz a munkáltató által a tag egyéni befizetésén felüli tagdíját fizetni.

Molnár Márta, a Generali pénztárak szakértője elmondta: az egészségpénztári összes befizetés volumene számottevően meghaladja az önkéntes nyugdíjpénztári befizetéseket, és a munkáltatói befizetések aránya is jelentősen magasabb. Mindez logikus jelenség, hiszen hiába látja be valaki, hogy takarékoskodni kell idősebb korra (márpedig azt biztosan kell), ha erre a család havi költségvetése egyszerűen nem ad lehetőséget.

Számos lehetőség kihasználatlan

Nagyon sokszor persze a törlesztési terhek nehezítik a helyzetet. Ezen segíthetne a munkáltató által adómentesen 2014-től adható hiteltámogatás. Probléma azonban, hogy ennek a lehetőségnek az alkalmazása még nem tudott igazán beépülni a rendszerbe, már csak azért sem, mert számos kikötés (méltányolható lakásigény, idő és pénzkorlát) nehezíti igénybevételét. A cégek pedig az ellenőrzésekre nincsenek felkészülve (a kevesebb, mint öt éve a cégnél dolgozók esetében elég nehéz elképzelni annak kontrollálását, hogy valaki az elmúlt négy évben nem kapott ilyen juttatást). Több könyvelőnél próbáltunk tájékozódni, hogy pontosan hogyan is működhet a munkáltatói törlesztési támogatás, de eddig nem jutottunk értékelhető (és egymásnak nem ellentmondó) információkhoz. Úgy tudjuk, többen már megpróbáltak az adóhivataltól is állásfoglalást kérni, de eddig nem jártak sikerrel.

Elgondolkodtató egyébként, hogy a jogalkotók tavaly hiába tették lehetővé az önsegélyező pénztárakba fizetett pénz a korábbinál sokkal sokrétűbben felhasználását. Az MNB adatai szerint komoly növekedést 2013 első három negyedévében nem tudtak elérni ezek a kasszák (sem a tagok, sem az tagdíjak tekintetében). Az önsegélyező pénztárakból pedig a közüzemi díjakra havonta a minimálbér 15 százaléka (most 15,2 ezer forint) adható, és ugyanennyivel lehet segíteni a lakáscélú devizahitelek törlesztését is. Persze ez nem adómentes lehetőség, de a bérből fizetett törlesztéshez viszonyítva még itt is jókora az előny. A maximális támogatás, tehát a 15,2 ezer forint, közel 30 ezer forint bérből jön ki, a cafeteria keretből pedig ugyanez 20,7 ezer forintot foglalhat le.

Ha ezt hasznosnak találta, lájkolja és kövesse az azénpénzem facebook oldalát. 
Annak érdekében pedig, hogy ne maradjon le az érdekesebb írásokról, iratkozzon fel hírlevelünkre! 

Béren kívüli “menükártya”