Svédországban a kormány kormányoz – ám az uralkodó 1974. óta nem uralkodik. Az államfőnek, miután ősszel a parlamentben megnyitja a politikai évet, alig van több dolga, mint hogy jó PR munkát végezzen az ‘alattvalói’ javára – igaz, a kormány ülésein csütörtökönként részt vesz, miután a külügyi- és honvédelmi kérdésekben van szava. Parlamenti válsztás (riksval) minden negyedik év szeptemberének harmadik vasárnapján esedékes (legközelebb 2014-ben). Miután megalakult, s a királynak bemutatkozott az új kormány, október első keddjén, a királyi család jelenlétében, H.K.H. Carl Gustaf megnyitja az új parlamenti évet.

A polgármester intézménye nem létezik, kollektív vezetés áll az önkormányzatok élén, a 23 megyében (län) is inkább csak szimbolikus a ’törzsfő’ (landshövding) szerepe.

1974-óta (az azt megelőző 20 év alatt átszervezés során 2500-ról három lépcsőben lecsökkentett s kialakított) 290 helyhatóság (kommun) kollektív vezetésű: az a főnök, akinél a kassza kulcsa. Az önkormányzati képviselők zöme díjmentesen vagy csekély tiszteletdíjjal, a szabadidejében végzi munkáját. Hivatásszerűen, fizetésért csak az egyes szakterületekért felelős politikusok dolgoznak.

A parlamenti képviselőnek számítania kell arra, hogy pénzügyeit nagyító alatt tartja a gazdasági iroda, a sajtó és a polgárok.

Számot kell adnia minden jövedelméről, legyen az igazgatótanácsi tagság, családi vállalkozás, részvények, ingatlanok, nagyértékű ingóságok, szellemi tevékenység, testületi tagság, és minden más, ami bevétellel jár. Ez a komplett képviselői gazdasági regiszter nyilvános és elérhető bárki számára.(A köznapi polgár anyagi helyzete ugyanígy). Korrupció? Ha előfordul, a fentiek miatt többnyire hamar kiderül, s bukás a vége. Svédországban az ajándék 400 kr értékig adómentes. Ez mindenkire egyformán vonatkozik. A mentelmi jog természetesen ismeretlen fogalom. Egy demokráciában nincsenek kivételek.

A parlamenti képviselők munkája és a költségei is nyilvánosak. Mint mindenki más közhivatalnok esetében is. A képviselő alapjuttatása bruttó 56 ezer korona. (A parlament elnökét és a miniszterelnököt egyaránt 135 ezer korona illeti meg.) Ezenkívül kapnak egy szolgálati irodát (a képviselők házában, a parlament szomszédságában), laptopot, printert, mobilt és egy vezetékes telefont otthonra. Ezen eszközök szolgálati célú használatának (előfizetési díj, kártyadíj, internet) költségeit is megtérítik nekik (részletes telefon stb. számlával igazolandók a költségek).

Szolgálati autó tulajdonképpen nincs, egyértelmüen csak a miniszterelnöknek jár. A miniszterek, frakcióvezetők időnként, bizonyos esetben kapnak.

Taxiköltséget csak indokolt esetben számolhatnak el, például, ha a célállomás kollektív közlekedési eszközzel nem érhető el. Ha saját autót használnak, benzinpénzt kapnak (mint bárki más): 265 kr/100 km, amiből 185 kr adómentes. Külföldre a képviselők többnyire bizottsági vagy frakciótársaikkal utaznak, kollektív elszámolással; ha indokolt esetben egyedül mennek, akkor összesen 50 ezer korona áll a teljes 4 évnyi mandátuma idején a rendelkezésére. Az ilyen utakat a parlament elnökhelyettesével kell előzetesen jóváhagyatniuk.

A szolgálati út idejének, a szállodai tartózkodásnak, a visszaút időpontjának arányban kell állnia az út céljával, más költségek a képviselő pénztárcáját terhelik. Az utazás módjáról maga az érintett dönt, de elvárják tőle, hogy olcsó és környezetkímélő megoldást válasszon, az időtényező figyelembe vételével. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy inkább utazzon vonattal, egy nappal korábbn, s aludjon hotelben, mint repülőgéppel aznap. A vidéki képviselők díjmentesen vehetik igénybe a parlament 250 garzonlakásának egyikét. Ha van sajátjuk, havonta legfeljebb 7000 kr (egy kisebb belvárosi lakás átlagos bére) bérhozzájárulás illeti meg őket. Az utazásokkal kapcsolatos számlákat is rendkívül aprólékosan ellenőrzik; ha aránytalanság gyanúja merül fel, rákérdeznek, majd a számlával együtt archiválják az e-mailek szövegét is.

A képviselők napidíja annyi, amennyi bárki másnak is jár, ha a lakóhelytől – amely a szolgálati lakásuk is – 50 km-nél távolabb utaznak, s ott is éjszakáznak. Napi 350 kr, ebből 210 kr adómentes. Ha valahol díjmentes étkezésben részesül, levonandó a napidíjból.

A képviselők országon belüli utazását éves vonatbérlettel segíti a parlament, ha a távolság nagyon nagy, szóba jöhet ennek repülőgépes megfelelője is. Ezek szigorúan csak szolgálati utakra használhatók. Ha a képviselők szolgálati kreditkártyájukkal egyenlítik ki a számlájukat, azokat csak akkor fizetik ki, ha utazási elszámolást is csatoltak a számláik mellé.

Szolgálati lakást – Palme meggyilkolása óta – egy parlamentközeli kis palotában kap a mindenkori miniszterelnök, ám ezt nem mindegyikük vette igénybe (mi több, Carl Bildt [1989-93] kerékpárral járt dolgozni [ma, külügyérként is, szívesen teszi ezt], a testőrség legnagyobb bánatára).

Ha egy képviselő idő előtt távozásra kényszerül, s nem érte el a 65-éves nyugdíjkorhatárt, de legalább 6 évet dolgozott a feladatkörében, jogusult un. garantált 66%-os járulékra, míg nem éri el a korhatárt – azaz megállapodás szerinti nagyságú ‘ejtőernyővel’ távozik. (A három évvel ezelőtti cunami-katasztrófa kapcsán a botrányosan alkalmatlannak bizonyult külügyminiszter lépett le így – a polgárok heves tiltakozása ellenére.)

A képviselők évi 365 napon vannak szolgálatban, tehát az év minden napján. Csak indokolt esetben kérhető szabadság, s annak idejére fizetés nem jár. Ugyanakkor nincs jelenléti kötelezettség, s a parlament határozatképességét nem befolyásolja, hogy az egyes frakciókban aznap hány képviselő ül a helyén. Itt is érvényesül az általános íratlan svéd szabály: frihet under ansvar! (szabadság, felelősséggel). A mandátumidő lejártával úgyis a párt dönt, ki marad, s kit húznak le a listáról, s a választó is arról, melyik párt listájára, illetve azon melyik jelölt neve mellé húzza be az X-et.

Hasonló a helyzet nálunk?

http://sved.nolblog.hu/archives/2011/02/15/Mi_jar_a_kepviselonek_ha_sved/