Nem járhatnak jobban a devizahitelesek, mint akkor, ha forintban adósodtak volna el, és az árfolyamkockázatot az adósoknak kell viselniük. Az előbbi feltételhez a kormány ragaszkodott, míg a második a kúria jogegységi döntéséből következik. Ezek lehetnek tehát a legfőbb indokai annak, hogy piaci árfolyamon forintosítják a devizahiteleket. Ez pedig azt is jelenti, hogy az átváltással nőni fognak a törlesztőrészletek, hiszen az átlagos forinthitel kamatai magasabbak, mint a devizahiteleké.

A kártalanításokkal csökkenhet a törlesztő

A jogtalan kamatemelések és az árfolyamrés eltörlése miatti visszafizetések révén mindenképp csökkenni fognak a törlesztőrészletek. A kártalanítás összege ugyanis csökkenteni fogja a tőketartozást, így összességében a törlesztőrészlet is csökken. Tehát, ha ezzel egy időben valósul meg a forintosítás is, akkor úgy érezhetik majd az adósok, hogy kismértékben csökkentek a terheik. De a forintosítás a jelenleg ismert feltételek szerint inkább ront a devizahitelesek helyzetén, mintsem javítana. Igazán akkor érheti meg váltani, ha a jövőben nagyarányú gyengülésnek indul a forint.

Összességében alig csökkenhet a törlesztő

Forrás: Origo

Egy átlagos devizahitel jelenlegi hiteldíja 8,3 százalék, míg a bankok új forinthitelt még mindig 10,8 százalék körüli thm-mel kínálnak az MNB adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos ügyfél 2,5 százalékkal magasabb kamat mellett tudja csak forintosítani a hitelét piaci feltételekkel, így drágulni fog a hitele. Egy 2007 januárjában 20 évre felvett átlagos frankhitel esetén például a kártalanítások előtti 113 ezer forintos törlesztőrészlet számításaink szerint 84 500 forintra csökkenhet a kártalanítások után, de a forintosítással újra 105 ezer forintot kell majd fizetni. A 25 százalékos csökkenés helyett tehát csak egy szerény 7 százalékkal csökkenhet a törlesztőrészlete.

A jó adósok reménykedhetnek

A fenti számítások egy átlagos adósra lehetnek igazak. A jó adósok, vagyis azok, akik rendben fizették a hitelüket, és viszonylag magas jövedelemmel is rendelkeznek, reménykedhetnek, hogy a forintosítással is jól járnak. Korábbi hírek szerint ugyanis piaci alapon képzelte el a kormány a kiváltó hitelek folyósítását. Vagyis bármelyik bank adhat hitelt egy másik hitelintézet ügyfelének is. Ez megteremtheti az esélyt, hogy kialakuljon egy verseny, ami lefelé viheti a kamatokat is. Az átlagos vagy bajban lévő adósokért valószínűleg senki nem fog küzdeni, lehetséges, hogy a saját bankjuk ajánlatával kell beérniük.

Mikor érdemes kérni a forintosítást?

Nem teszik kötelezővé a forintosítást, az ügyfelek választhatnak. Kérdéses, hogy a fenti feltételekkel hogyan érheti el a kormány azt a célját, hogy végleg kivezeti a devizahiteleket. Sokaknak egyszerűen nem éri meg forintosítani. Legfőképp azoknak célszerű váltani, akik a jelenlegi devizahitelüknél nem, vagy csak alig drágábban találnak kiváltó hitelt. Persze akkor is célszerű váltani, ha a forint további gyengülésétől tartunk, hiszen a forintosított tartozást ez már nem érinti. Számításaink szerint a jelenlegi átlagos kamatszintek mellett 280 forint körülre kellene drágulnia a franknak, hogy a devizahitel törlesztőrészlete megegyezzen az alacsonyabb kamatú forinthitelével.

Jó ötlet lehet a forintosítás önnek, ha

• a jelenlegi devizahitelénél olcsóbb, megegyező kamatozású vagy nem sokkal drágább forinthitelt talál, vagy ha
• fél a forint gyengülésétől, szeretne kiszámítható törlesztőrészleteket.

Az árfolyamrögzítés is bekavarhat

Egyelőre még nem tisztázott, hogy mi lesz azokkal, akik beléptek az árfolyamgát rendszerébe. Ha a devizahitelesek továbbra is választhatják ezt az opciót, akkor sokan dönthetnek úgy, hogy a fix árfolyamrész felett elengedett kamatok miatt maradnak inkább a devizaalapú konstrukciónál. Különösen, ha nem találnak kedvező forinthitelt.