A közelmúlt hatalmas árvizei, és különösen a vörösiszap-katasztrófa óta nagy figyelem irányul a katasztrófavédelem munkájára. A különleges szervezet felszereltsége megfelelő, ám egységesítésre és modernizálásra szorul. A fejlesztéseknél fontos szempont a minél nagyobb mértékű hazai előállítás. Magyar gyártású tűzoltóruhánk már van, májusban pedig várjuk az első Rába-típusú tűzoltókocsik érkezését is – mondta el a Rádió Orientnek Tollár Tibor tűzoltó dandártábornok, a BM OKF gazdasági főigazgató-helyettese.

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2000-ben jött létre, mikor a meglévő intézményrendszer integrálta a tűzoltóság és a polgári védelem szerveit is – emlékezetett Tollár a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság megalakulásának körülményeire. “Ebben a szervezeti formában működött 2012. április 1-jéig. 2012 januárjában állami irányítás alá vonták a szervezetet, de maga a szervezet csak tavaszra alakult ki és vette fel azt a tagozódást, ahogy ma is működik: tűzvédelem, polgári védelem és iparbiztonság.” – fűzte hozzá a gazdasági szakember.

A megyei igazgatóságok jelenlegi eszközparkjának jelentős részét a tűzoltó-parancsnokságok adják, amelyekre Tollár Tibor szerint is ráférne a fejlesztés. “Ezen eszközök 2012-ig önkormányzati kézben voltak, fejlesztésükre pályázni lehetett. A tender azt jelentette, hogy csak 20 százalékos önrésszel lehetett hozzájutni az új eszközökhöz. Emiatt viszont a fejlesztések nem mindig ott valósultak meg, ahol a valós igény fellépett, hanem ahol volt elegendő forrás.” – mutatott rá a problémára a szakértő.

Az eszközpark ráadásul 112 önkormányzatra tagolódott, számonkérhető, központi rendezőelv nélkül – a közbeszerzési kötelezettség nem tette lehetővé az egységesítést, így most nagyon heterogén állománnyal rendelkezik a hatóság. “Nálunk a reagálóképesség meghatározó kérdés; ha nem tudunk hamar elindulni, aztán ténylegesen odaérni, az komoly problémát jelent. A mi reagálóképességünk alapját a technikai eszközeink színvonala és üzembiztonsága adja. Nyilvánvaló, hogy ebben változtatni kell.” – mondja a főigazgató-helyettes.

Az irány tehát az egységesítés, amely hosszútávon még gyorsabbá és még költséghatékonyabbá teheti a készenléti szerveket. A probléma orvoslására hívták életre az új járműfenntartói rendszert, valamint kötöttek megállapodást a magyar tulajdonú Heros Zrt-vel. “A cégnek van egy szervízhálózata, 7 megyei állomással és van egy mobil szervízhálózata is; ezekről az állomásokról kiindulva el tudják látni a feladatokat” – magyarázza a karbantartás menetét Tollár Tibor.

Elindult a saját eszközök gyártása is, ruházat és tűzoltóautó formájában, előbbit több helyen már üzembe állították: “Az állomány védelme nálunk nagyon fontos szempont, a védőeszközök kérdését külön ki kell emelnem. Ebben is sikerült olyan eredményt elérnünk, hogy 2013-ban közel 4000 darab hazai gyártású védőruhát tudtunk rendszerbe állítani.” A saját előállítású hordozóautót pedig a Rába gyártja majd. “A céggel van egy szerződésünk egy Rába-alvázra szerelt tűzoltóautó gyártására. Jelen pillanatban folyik az alváz készítése, és úgy május tájékán elkészül a Rába-alvázon futó, nagy hozzáadott értékű magyar tűzoltó autó.”

A tűzvédelmi feladatok mellett a hatóság polgári védelmi feladatokat is ellát, mint például a tavalyi árvíz elhárítása. Ezen terület fejlesztései már tavaly sokkal hatékonyabbá tették a munkát. “Ilyenkor kilépünk a napi rutinból és egy másik arcunkat mutatjuk, amihez eltérő típusú technikai ellátásra, rendszerre van szükség. Ennek megoldására már 2010-ben létrehoztunk egy Gazdasági Ellátó Központot, amelynek a napi feladatok ellátása mellett országos feladata, hogy az ilyen típusú beavatkozásokkor központi szerepet lásson el.” – mondja a rendészeti szakember.

A rendszerszintű változáshoz szükséges eszközök létrehozása, beszerzése sajnos lassan halad, hiszen országszerte sok helyen még az 1950-es évek technikáival kell dolgozniuk a katasztrófavédelem munkatársainak “A hidegháborús rendszert örököltük: egy erdő mélyén állt a raktár, ha gond volt, akkor ki kellett menni, és onnan behozni a felszerelést. Az akkori eszközök háborús helyzet kezelésére voltak kialakítva. Bár dolgozunk a kiváltásukon, de egy részük még mindig megvan.” A logisztika tehát megújult, aktívan együttműködik a civil logisztikával is, valamint az eszközök fejlesztése is folyamatos, de még idő a teljes megújulás. Évi 5 milliárd forintos költség megfelelőnek tűnik erre, ha azonban figyelembe vesszük, hogy egy tűzoltófecskendő is 100 millió forintba kerülhet, az ajánlott összeg kicsinek tűnik. “Elindultunk, haladunk, de az átütő sikerhez egy nagyobb fokozatra kell kapcsolni, amihez viszont egy kicsivel több pénzre lenne szükség.”- összegzett a beszélgetés végén Tollár Tibor tűzoltó dandártábornok.