Partnereink
Linkek
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Mélységes fájdalom, csalódottság, elkeseredés, de leginkább a félelem íratja velem ezt a nyílt levelet Önnek.
Reméltem, hogy nem kerül erre sor, de a mai napi szakszervezeti egyeztetésen elhangzottak után kénytelen vagyok leírni ezeket a sorokat.
Vállalom névvel amit írok, így kívánja az egyenruha becsülete, és a szolidaritás a többiekkel. Már nem félek a megtorlástól, nyíltan vállalok mindent.
1986. október 07-én szereltem fel (1980-1984 gimnázium) hivatásos szolgálatba, majd 2008. december 30-án kerültem nyugállományba alosztályvezetői beosztásból alezredesi rendfokozattal.
Amikor rendőr lettem, eszembe sem jutott, hogy mikor fogok nyugdíjba menni, de bármilyen hihetetlen is ez bárkinek, ez egészen 2006-ig fel sem merült bennem.
Végig bűnügyi területen dolgoztam, egészen a nyugdíjazásomig. Ezt a pályát igazán a hivatásomnak tekintettem, olyannyira, hogy nem készültem sem kapcsolatok építésével, sem pedig egyéb módon arra, hogy valaha nem rendőrként kell dolgoznom. Most belátom ez hiba volt.
Nagyon elkeserít az a módszer, ahogy szerintem tudatosan, a kormányzat a civil munkavállalókat a hivatásos szolgálatot ellátók, illetve a már nyugdíjban részesülők ellen hangolja. Ez nem méltó Önökhöz, kihasználják a tájékozatlanságot, mely jellemző a civil szférában és a sajtóbeli megnyilatkozásokból is kitűnik, fogalmuk sincs azoknak, akik nem voltak hivatásos szolgálatban, hogy az mit jelent, mivel jár.
Ha már játszanak velünk, és propaganda lépéseket tesznek, akkor játszanak nyíltan, ne pedig homályos, törvényes alapot nélkülöző pletyka szintű megnyilatkozásokkal, mely Önöket népszerű színben tünteti fel a civil lakosság egy részében. De ne felejtsék azt sem, hogy egy hivatásos nem egyedül szavaz, vele szavaz a család is, és a hozzá közel állók. Ha ezt kiszámolják, nem biztos, hogy megéri a civil népszerűség hajhászása.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Ez nem csak egy munkahely volt, az embernek ez az élete volt, és jelenleg is az lenne, ha kapott volna legalább egy kis esélyt, de ezt nem adták meg.
Az volt az érdek, hogy akitől lehet, meg kell szabadulni. Fogalmuk sincs arról, hogy egy rendőrtisztnek, főleg bűnügyi területen, és még inkább, mint nőnek, minek kell megfelelni, mit kell teljesíteni.
A sok ügyelet, készenlét, hétvége, ünnep, amikor mi dolgoztunk, hányszor volt, hogy a beteg gyerekem kezét nem én fogtam otthon. Hányszor volt, hogy a szabadságot kiírtuk, de alatta bent dolgoztunk, hányszor volt, hogy nem lehetett hivatalosan túlórát elszámolni, ezért zárt ajtók mögött dolgoztunk, hogy nehogy észrevegyék, mert fenyítés járt érte. Kellett, mert a határidőnél nem volt semmi fontosabb. Igaz, ez a munka is ingyen volt, de higgye el, nem is vártunk ezért pénzt.
Az a rengeteg vizsgálati akta, amit otthon éjszaka a nappali szőnyegén raktam össze, mert a határidő szent és sérthetetlen. Az a sok bűnöző, akik között az életemet éltem. Ehhez kellett egy család, akik ugyanúgy szolgáltak a háttérben, kellett egy férj, aki egyébként szintén hivatásos katona volt, de megszüntettek „alóla” három beosztást is nyugdíjazás előtt. Az ő tudása sem kellett, akárcsak az enyém. A rendszerben fontosabb a fizikai alkalmasság, mint az, hogy valaki ha leszolgált 25 évet tudna még hatalmas szakmai tapasztalatát használva, és nem a tornagyakorlatokat végrehajtva dolgozni.
Személy szerint azért jutottam el a nyugdíjazásig, korábbi szándékom ellenére, mivel az egészségi állapotom miatt az un. kötelező fizikai felmérőt nem tudtam, illetve a későbbiekben még inkább nem tudtam volna teljesíteni, minek következtében bármikor az utcára kerülhettem volna, immár munkanélküliként. Ezt nem vártam meg, hiszen semmi máshoz nem értek, csak bűnügyek vizsgálatához, bűnözők elfogásához, ezen belül pedig kiemelten a gazdaságvédelmi területhez, melyben az ígért elszámoltatásuk során nagy segítségre lehetnék Önöknek. Inkább itt használnák fel a tudásunkat, mint, hogy a teljes ellehetetlenüléssel fenyegetnek.
Ez a civil szférában nem szakma, értéktelen, sőt titkolni kell, hogy az ember mivel foglalkozott, ha nem akar megvetéssel szembesülni.
Sajnos ezzel azóta sokszor találkoztam. A munkám következtében elítélt bűnözőktől nagyobb tiszteletet kaptam, mint egyes civil emberektől.
Megjegyezném, hogy amikor felszereltem egészséges voltam, máshol nem dolgoztam, tehát az egészségi állapotom a hivatásos szolgálat alatt, annak következtében romlott meg, és én nem 5 %-os munkaképesség csökkenéssel mentem el, hanem 40%-al. Az egészségi állapotomat amíg tudtam titkoltam, pont azért, hogy nehogy kihasználják ezt velem szemben és idő előtt munkanélküli legyek. Titokban jártam orvosokhoz is, és csak magánrendelésekre, nehogy nyoma maradjon a személyi anyagomban. A szolgálati időm alatt arról, hogy rekreáció, pihenés, soha nem hallottam, ilyen nem létezett soha sem, esetleg egyes kiváltságosoknak vagy magasabb beosztásban lévőknek igen. Nyaralni sem én, sem pedig a családom nem volt az utóbbi 25 évben, de úgy látom ezen többet gondolkodnom sem kell.
Tisztelt Miniszterelnök Úr!
Nagy fájdalommal jöttem el nyugdíjba, igen, le merem írni hiányzik a hivatásom, és aki ennek az ellenkezőjét mondja, azok kevesen vannak köztünk.
Kérdem azonban, kinek jutott az eszébe, hogy mérlegeljenek, hogy mi a fontos. Senki nem mondta azt, hogy egy bűnügyi vizsgálónak nem az a fontos, hogy hány fekvőtámaszt csinál szintidő alatt, vagy le tudja-e futni a 2000 métert, hanem az, hogy mi van a fejében.
Igen, ez egy kemény munka, idegileg, pszichésen belefáradtam, de talán meg lehetne ezt oldani úgy is, hogy az embernek nem leszerelni kell, nyugdíjba menni, hanem kap egy évet pihenni, és utána újra dolgozhat.
Ennek ellenére, mélységes elkeseredéssel és félelemmel élek azóta, hogy nyilvánosságra került az a szándékuk, hogy elveszik a nyugdíjunkat, aztán oldjuk meg az életünket ahogy tudjuk.
Ezzel elveszik az egész eddigi életemet, hiszen akkor miért dolgoztam, miért volt a 25 év? Akkor még amikor fiatal voltam, én is dolgozhattam volna mást, csinálhattam volna karriert, vállalkozhattam volna még időben, és fizethettem volna én is a nyugdíjjárulékot minimálbér után. Ja, hogy mi nem ezt tettük, hanem a haza szolgálatára esküdtünk, és az eskünket be is tartottuk, és ezért most büntetés jár! Utólag!
Nem tudom értik-e mit szándékoznak tenni! Elveszik a múltamat, mindazt ami fontos volt számomra, de egyben elveszik a jövőmet is, az egész családomét, hiszen a férjem is nyugdíjas. Ez azzal jár, hogy nem fogjuk tudni fizetni a hitelünket (még van 5 millió), bár a svájci frank miatt a házunkat amiért éveket dolgoztunk, már elvesztettük 2010-ben. Hiszen hiába vártuk az Önök „mentőcsomagját”. Most ott tartunk mint 25 éves korunkban. Elveszik a gyermekünk jövőjét, mert nem lesz miből tanuljon. Teljesen ellehetetlenítenek bennünket.
Úgy gondolom, ezért a nyugdíjért, ami miatt a Miniszter Úr „ingyenélőknek” tart bennünket mi már bőségesen megdolgoztunk, egy év alatt másfelet, a többletmunkákat is számítva. Ezzel a szándékukkal elvették tőlem a biztonságunkat, azt, hogy valaha is normálisan élhetünk ebben az országban. Azóta nem érzek mást minden nap, mint létbizonytalanságot. Soha nem gondoltam, hogy pont az Önök kormányzása alatt kerülünk ilyen helyzetbe. Egy viszont biztos, bár soha nem titkoltam az Önök iránti szimpátiámat, mindig nyíltan vállaltam jobboldali beállítottságomat (talán ez is közrejátszott abban, hogy nyugdíjba jöttem, hiszen a légkör viselhetetlen volt), és most éppen Önök azok, akik a legnagyobbat „rúgják belénk”, soha többet nem fogok Önökre szavazni, bármi is lesz a döntésük velünk kapcsolatban. Ehhez elég volt amit eddig tettek velem.
Én úgy gondolom, Önök nem értenek semmit, irányunkba cinikusak, arrogánsak, az erő pozícióját használják a jog helyett.
Számomra érthetetlen módon Önök jogászokként elképesztő alap jogelvi hibákat vétenek, hiszen visszamenőlegesen alkotnak jogot, határoznak meg kötelezettségeket, melyek hátrányosak az érintetteknek. Ez minden jogállamban tilos, alap jogi normákkal ellentétes.
Nem tudom, milyen formáját találták ki az újbóli munkába állításunknak, de jobb ha tudják, ránk nincs felvevőpiac. Mit gondolnak, mindenki adminisztrátor lesz, és nem lesz kevesebb a pénze, mint a nyugdíja? Ugye senki nem hiszi el, hogy mint rendőröket szándékoznak visszafoglalkoztatni, hova, milyen beosztásba, kinek a beosztottjaként, netán a volt beosztottam lenne a főnököm, milyen visszásságokat szülne ez a testületen belül. Bár úgy gondolom, erre reális esély sincs, hiszen akkor nem nyugdíj, hanem bérköltség, és egyéb sok más költség jelentkezne, amit szintén nem tudnának kifizetni. Sokkal nagyobb valószínűséggel látom magam, mint közmunkást (bár a fizikai állapotom miatt sokra nem mennének velem), amint a volt „ügyfeleim” mellett majd állhatok söprűvel a kezemben.
Ugye azért nem ennyire naivak, ha igen, akkor borús idők jönnek erre az országra, és nem csak ránk. Igen, nyilván meg tudják oldani, hogy a 40%-os munkaképesség csökkenésem majd a felülvizsgálaton kevesebb legyen, efelől nincsenek illúzióim, hiszen mindig mindent megoldottak eddig is a rendőrségen belül, amit az állománnyal szemben csak akartak. Mindig az volt a válasz, „ le lehet szerelni”. A zsigereimben érzem a félelmet ismét, amit azt hittem, hogy a nyugdíjazásom után, és igen, az Önök győzelme után már többé nem kell, azt hittem végre biztonságot kapok a szolgálatért cserébe.
Én teljesítettem amit vállaltam…
Fodor Andrea nyugállományú rendőr alezredes
Pályázatok
31 hozzászólás ehhez - Fodor Andrea nyugállományú rendőr alezredes levele
Tisztelt fórumozók! Végigolvastam a kommenteket, magam is nyugdíjas (katona) lévén, és talán nem sértek titkot, ha leírom a meglátásaimat.
Amikor beöltöztem és esküt tettem, tudomásul vettem a hivatással járó kötöttségeket. Olyan területen dolgoztam, ahol minden percemről tudni akartak, nem mehettem vidékre, csak ha előtte engedélyt kértem rá. Nem mehettem külföldre, mások régen a Gorenje-turizmus “áldásos” hatásaival ismerkedtek, nekem még útlevelem sem lehetett, csak piros, de az meg minek. Akkortájt a Honvédség létszáma 130ezer körül volt, ma talán veri a 20ezret. Éjjel-nappal készenlétben álltam, számtalanszor jöttek éjjel a lakásomra riadó címén, berendeltek, ha valakit helyettesíteni kellett, sokszor túlóráztunk, szolgálatokat cseréltünk, mert a hivatali ügyeket is intézni kellett és azt sem lehet mindig. Az akkori családom szerencsére megértette mindezeket, ők civilként jöttek-mentek, miközben én a szabadidőmben otthon neveltem a gyerekeimet, mert nem lehettem a többiekkel. Furcsa volt az is, hogy be kellett számolnom a szabadidőm eltöltéséről, kivel találkoztam, miről beszélgettünk, stb. Amikor változtak az idők, azt hittem sokadmagammal, hogy majd valami jobb jön. Kétségtelen, hogy enyhültek a szabályok, de ezzel együtt elmentek azok az emberek, akik értettek a területhez, ahol addig dolgoztak, ezek egy része különböző gazdasági társaságok tagjaként egy ideig szerződéssel tovább tette a dolgát, mert a tapasztalatára szükség volt. Dolgoztam sok nemtörődöm, a beosztottat semmibe vevő emberrel is, nem tudták, mikortól dolgozom, a 10 éves elismerést 13 és fél év után kaptam meg, akkor már nemcsak a jutalom, a miniszter is más volt. A többi elismeréssel ugyanígy jártam.
Valaki kifogásolja, hogy az irodában dolgozókra ne vonatkozzon a korkedvezményes/engedményes nyugdíj. Kérdezem: ki az a főnök, akinek nincs titkárja, titkárnője? A góré az agy, a titkárnő meg a fizikai munkás. A sorozatos létszámleépítések miatt volt olyan kollégám, – mert persze a munka mennyisége nem csökkent – aki öt, egymástól földrajzilag is jól elkülöníthető terület anyagi felelősségét kapta meg. Így egész nap szaladgált, attól függve, hogy éppen hol van rá szükség. Vidéki ember egy pesti objektumban – mikor látta a családját? Amit nem tudott hétköznap este 10-ig befejezni, azt a hét végén tette, minden plusz juttatás nélkül. Kevés kivételtől eltekintve egyébként mind ilyenek voltunk.
Kicsit elhasználódtunk, miközben a Cooper-tesztként emlegetett fizikai állapotfelmérések szintidejeit követelték rajtunk és nem utolsósorban a bevezetésének évében regnáló Honvédelmi Miniszter lemondásának egyik oka is ez volt, hogy nem tudta teljesíteni csak 62%-ra. Pótvizsgára küldték egy másil objektumba, erre (is) besokallt.
Láttunk halált testközelből, néha igen csúnyákat is, esetenként kicsavartak, akár a citromot, de tettük a dolgunkat, mert szerettük és azt a közösséget is, amely az idők során összekovácsolódott és sokat segített mindenkinek.
Azután jön egy csapat analfabéta, aki koránál fogva is csak ugatja ezeket a szakmákat és az asztal mögül megmondja, hogy én nem használódtam el, sutba dobja a jövőre vonatkozó elképzeléseimet és elveszi mindazt, amit a szerződéskor a hatalom, mint munkáltató írásba foglalt és azzal, hogy aláírtam, alkut kötöttünk. Teszi mindezt úgy, hogy a frakcióvezetőnek 18 milla csak a költségtérítése – a feltételeket ugye mind ismerjük, ami alapján elszámolhatóak ezek a kiadások – nekem ez 10-12 évi nyugdíjam és valószínűnek tartom, hogy a kiadási oldal is nálam indok az aggódásra.
Nem értem, ha az elmúlt, szocialista pár év alatt, mert bevallottan eltartották vezető politikusainkat a vállalkozásaik, 1 ft-ért tették a dolgukat, ezek most miért emelgetik kéthavonta a képviselői fizujukat? Miért kapnak végkielégítést, ha a szavazók megvonják a bizalmat tőlük? Nem a munkahelyük szűnik meg, csak nem kellenek oda, ahol addig voltak – kirúgják. Miért a nyugdíjast bántják, amikor az általa vállaltakat teljesítette egy kétoldalú szerződés egyik feleként, a másik oldal pedig ezzel ismerte el a munkájukat?
Sokat kell még tanulniuk állami főiskolákon és leginkább állami pénzen végzett “vezetőinknek”, bár én azt kívánom, hogy tűnjenek el a politikából, mert használhatatlanok és olyan tegye mindazt, amire az embereknek szüksége van, aki csinált ilyet és látott már embert, ehhez pedig kell a tapasztalat.
Egészséget és békét kívánok mindenkinek a napi aktuális kétségbeesések helyett.
“Kizárólag gyakorló öltözetben és fegyver nélkül látják el feladataikat. Munkájuk a közbiztonság erősítésével összefüggő területi járőrözés, akciókban való részvétel, stb.”
Előrebocsátom:NEM NÉZEM LE A TISZTHELYETTESEKET,ZÁSZLÓSOKAT, STB., SŐT!!
De azért gondoljunk már bele: volt kapitányok, osztályvezetők, ezredesek, alezredesek, őrnagyok fognak gyakorlóban “területi járőrözést” folytatni?
Rendőrtiszti Főiskolát, jogi egyetemet végzett emberekkel akarják ezt végeztetni?? Fegyver nélküli járőrözés, meg fegyver nélküli akciókban részvétel?? És ha valami történik, fegyveres rablás, emberölés, vagy rájuk támadnak késsel, vasvillával, baltával, akkor mit fognak csinálni?? EGYENRUHÁBAN FOGNAK SZALADNI, MENEKÜLNI?? A bűnözők meg az állampolgárok meg a hasukat fogva fognak röhögni rajtunk. Ez tényleg olyan, mint egy rossz álom. Még mindig azt várom, hogy egyszer csak felébredek és megnyugszom: csak egy rossz álom volt.
íme ez hangzott el:
Személyügyi Főosztály
FELJEGYZÉS
a 2011. május 18-án megtartott informális RÉF ülésen elhangzott miniszteri tájékoztatóról
Dr. Pintér Sándor miniszter úr tájékoztatta az érdekképviseleti szerveket, nem zárható ki, hogy – a közszolgálati életpálya modell keretében – a hivatásos életpályamodellről, a bevezetés ütemezéséről, valamint a Széll Kálmán Tervvel összefüggésben a felső korhatár alatti korai szolgálati nyugdíjasoknak a munkavilágába történő visszavezetésével kapcsolatos javaslatokról a Kormány a jövő héten tárgyalni fog. A tárca nevében, az érdekképviseletek véleményét is figyelembe vevő álláspontot kíván képviselni. Az informális ülésen elhangzottakkal, a tervezett intézkedésekkel kapcsolatban péntekig (május 20.) kéri az érdekképviseletek véleményét, javaslatát.
A minisztérium vezetése az alábbi javaslatokat terjeszti a Kormány felé:
1. Az irányadó öregségi nyugdíj korhatárnál 5 évvel korábban mehessenek nyugdíjba a különböző szerveknél egyes végrehajtói szintű munkakörben foglalkoztatott tiszthelyettesek (pl. helyi szervek közbiztonsági állománya, vonulós tűzoltók, figyelők, körletfelügyelők).
2. Csak azokat a szolgálati nyugdíjasokat tervezzük visszafoglalkoztatásra, akik 2011. december 31-ig még nem töltik be az 57-ik életévüket.
A visszafoglalkoztatottak a rendőrség hivatásos állományába kerülnek, azonban nem kerülnek státuszra, hanem egy, a rendőrségen belül kialakított készenléti állomány tagjaként fognak szolgálatot teljesíteni.
A visszafoglalkoztatást megelőzően valamennyi érintett egy csökkentett követelményű alkalmassági vizsgálaton esik át.
Akik korábban egészségi alkalmatlanság miatt kerültek nyugállományba és az egészség károsodás szintje a 40%-ot meghaladja, de a 70%-ot nem éri el, azoknak az egészségi állapotát a civil szabályok szerint vizsgálják felül és döntenek a foglalkoztathatóságukról. A 40%-ot el nem érő egészség károsodás esetén, az érintett a csökkentett követelményű alkalmassági vizsgálatára kerül sor. A 70%-ot meghaladó egészség károsodott szolgálati nyugdíjasok felülvizsgálatát nem tervezzük.
Aki megfelel a csökkentett követelményű alkalmassági vizsgálatnak, az a rendőrség szerveinél fog könnyített szolgálatot ellátni 06.00 és 22.00 óra közötti időszakban. Kizárólag gyakorló öltözetben és fegyver nélkül látják el feladataikat. Munkájuk a közbiztonság erősítésével összefüggő területi járőrözés, akciókban való részvétel, stb.
Akik a könnyített alkalmassági feltételeknek sem felelnek meg, azok különböző közhivatalok, önkormányzati hivatalok munkáját fogják segíteni, első sorban a közfoglalkoztatással összefüggő feladatokban, de részt vesznek a feketemunka felderítésében, számlaadási kötelezettség teljesítésének ellenőrzésében, stb.
A készenléti állományba kerülő nyugdíjának folyósítását megszüntetik. Nettó illetménye azonban azonos lesz az addig folyósított nyugdíjával. A kereseti aránytalanságok kiszűrésére az alacsony nyugdíjjal rendelkezők esetében lehetségesnek tartjuk egy minimális illetmény összeg meghatározását.
A készenléti állományba tartozó számára, mellékállás vállalása is megengedhető lesz, könnyített feltételek mellett, de bizonyos foglalkozások kizárásával.
A készenléti állomány 90%-os táppénzre lesz jogosult.
A megüresedő státuszok feltöltésénél előnyben részesítjük a készenléti állományba tartozót, ha a munkakörhöz szükséges alkalmassági feltételeknek megfelel.
Az érintettek felhívást kapnak a visszafoglalkoztatásra. Akik – más kereső foglakozás, vagy egyéb okból – nem vállalják, azoknak rövid türelmi idő (kb. 3 hónap) után a nyugdíjukat fokozatosan elvonják (havi 20-20%-kal).
3. Az aktív hivatásos állomány életpálya modell koncepciója végleges koncepciója még nem alakult ki, de alapvetően a hosszú szolgálatvállalást támogató elemei lesznek, illetmény rendszere pedig 25 év szolgálat, illetve 50 év felett progresszíven emelkedő lesz.
A hivatásos állománynál – a közgazdasági körülmények ellenére – várhatóan, 2012. január 1-el mintegy 5-6%-os illetményemelés valósulhat meg.
Tervezzük a jelenlegi cafetéria rendszer átalakítását, az utalványos ellátási forma helyett a készpénzes ellátásra.
Az aktív állományúaknak Hszt. alapján korábban rögzített nyugdíjhoz való jogosultsága, illetve a nyugdíjba vonuláskor a választás lehetősége megmarad.
Javasoljuk, hogy az aktív állomány szolgálati idejének számításakor a már megszerzett ún. pótidőt (Hszt. 329. §) továbbra is figyelembe vegyék.
Javasoljuk, hogy az 50 év feletti hivatásosok heti 3-4 óra munkaidő kedvezményt és rekreáció keretében 3-4 évente 3 hetes szabadságot kapjanak.
4. A szociális, jóléti támogatások rendszerénél első sorban a lakhatás támogatására koncentrálunk és a tulajdonszerzést preferáljuk. A hosszabb szolgálatvállalást pedig olyan intézkedésekkel erősítjük, mint például a 30 év szolgálattal rendelkezők lakáskölcsönéből hátralevő részt az állami átvállalása.
A családok támogatását szolgáló intézkedés lesz például a gyermekek tanulmányainak anyagi támogatása, házastárs elhelyezkedésének segítése.
Az egészségi ellátás tekintetében vidéki ellátó központokat alakítunk ki. Az állomány teljes körére kiterjedően biztosítjuk az egészségügyi alapellátást és az ingyenes fogászati kezelést.
A volt belügyi üdülők visszavételét nem tervezzük, de biztosítani fogjuk a hivatásos állomány részére a kedvezményes áron történő igénybevételt.
Melléklet a feljegyzéshez:
Az öregségi korhatár (62 év) alatti szolgálati nyugdíjasok összetétele
az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól kapott statisztika alapján
a BM irányítása alatt álló szerveknél
(29.352 fő)*
1. Az 1975-ben és utána születettek, azaz 36 éves és annál fiatalabb:
BM** 10 fő
Bv 0 fő
Nb szolgálatok*** 0 fő
Összesen 10 fő (összes korai nyugdíjas 0,3 ezreléke)
2. Az 1970-ben és utána születetek, azaz 41 éves és fiatalabb:
BM: 1731 fő (10+1721)
Bv 268 fő (0+268)
Nb szolgálatok 6 fő (0+6)
Összesen: 2.005 fő (összes korai nyugdíjas 6,8%-a)
3. Az 1965-ben és utána születettek, azaz 46 éves és fiatalabb:
BM 7292 fő (10+1721+5561)
Bv 983 fő (0+268+715)
Nb szolgálatok 92 fő (0+6+86)
Összesen: 8.367 fő (összes korai nyugdíjas 28,5%-a)
4. Az 1960-ban és utána születettek, azaz 51 éves vagy fiatalabb:
BM 12.363 fő (10+1721+5561+5171)
Bv 1.721 fő (0+268+715+738)
Nb szolgálatok 259 fő (0+6+86-167)
Összesen: 14.343 fő (összes korai nyugdíjas 49%-a)
5. Az 1955-ben és utána születettek, azaz 56 éves vagy fiatalabb:
BM 17.383 fő (10+1721+5561+5171+4920)
Bv 2.546 fő (0+268+715+738+825)
Nb szolgálatok 572 fő (0+6+86+167+313)
Összesen: 20.501 fő (összes korai nyugdíjas: 70%-a)
6. Az 1954 –ben vagy az előtt születettek, azaz az 57 évesek vagy öregebbek (62 évesig)
BM 7.129 fő
Bv 1.173 fő
Nb szolgálatok 549 fő
Összesen: 8.851 fő (összes korai nyugdíjas 30%-a)
Az 57 évesnél fiatalabb szolgálati nyugdíjasok száma korcsoportonként:
51-56 év közötti (4.920+825+313) 6.058 fő
46-50 év közötti (5.
171+738+167) 6.076 fő
41-45 év közötti (5.561+715+86) 6.362 fő
36-40 év közötti (1.721+268+6) 1.995 fő
35 év és fiatalabb 10 fő
Összesen: 20.501 fő
* A szám tartalmazza az egészségi alkalmatlanság miatti szolgálati nyugdíjasokat.
** A „BM” jelölés tartalmazza rendőrség, a határőrség a katasztrófavédelem és tűzoltóság állományát .
*** A Nb szolgálatok alatt az AH-t és a NBSZ-t kell érteni.
Elbandi!
Az utolsó mondathoz: Az Állam küldte a rendőröket, katonákat és a többieket nyugállományba és nem más!
Teccccik tudni!!!!
Kérdés: Ha azt mondja a nyugi-bugi, hogy nem vállalja a kormány által ajánlott munkát, akkor ugyebár 50%-al csökkentik a nyugdíját és szoc. juttatásként kapja, amíg az öregségi nyugdíjkorhatárt – 5 év el nem éri. Na de akkor az eredeti nyugdíját+emelések kapja? És ezt ki garantálja? Még ez is baromság.
Van itt pénz 2.!!!!!!!!
http://barikad.hu/megint_300_milli%C3%B3_forint_pluszt%C3%A1mogat%C3%A1s_cig%C3%A1nyoknak_-_mire-20110520
Igrendes mondja: Azt hiszem nem jól fogalmaztam. Én csak meditálok és próbálok az Ő ” fejükkel gondolkodni” de nem megy.
Igrendes! Moderáld!
Igrendes.
Bocsi. Félreértesz. Dehogy is moderállak.Csak fogalmam sincs mit és miről írtál. Ezért kértem pontosítást.
Szomorú! Akinek csak C é g e s munkaideje van, vagyis volt, a civíl életben én pld. csak 9 hónapot dolgoztam, / 33.év 9 hónap/ csak nem azt jelenti, hogy 9 hónapot ismernek el. Mert ha nyugdíjat elveszik, a 9 hónapra nem kaphatok semmit. És amit befizettünk havonta. Számolni tudni kell. Álmodik a nyomor. A sajátodat oszd be, oszt jónapot.
Igrendesnek. Légyszi. Ezt a hozzászólást forditsatok le nekem. Moderáljam, vagy ne…
Tisztelettel minden olyan ember előtt akik a haza
szolgálatáért becsületüket és munkájukat adták semmi sem indokolja a már megszerzett jogok vissza-
vonását egy jogállam ilyet nem tesz, ha valaki sértve érzi magát csak jogállami keretek között teheti meg a jogorvosélatot, még akkor is ha egyesek a jogállamot nem tisztetelik ez sajnos olyan világhoz vezet amit
még mi sem ismerünk, sem az Európai Unió sem a világ demokratikus hatalmai által kidolgozott szabá
lyok nem számítanak mi kitaláltuk a tutti megoldást
ilyen még nem volt ezt kell kipróbálni ember élet
nem számít lényeg a cél teljesítése,mint a háborúban, valóban ekkor már el is érkeztünk kire
lehet számítani kire nem, következő lépés ha van
hűséges hadsereg a civil lakosságot már meg lehet
fékezni, ha az elit nem kap jó ellátást akkor mi-lyen jogon kérhet Tiborc a paraszt. Mikor a munkások már csak láncaikat veszíthetik nem fradi
lázadás lesz hanem létükért keservesen küzdő embe-
rek harca.A nyugdíjast sem fogja érdekelni az alamizsna,hisz ő élete végéig tud dolgozni, műszak-
ban dolgozni vegyszerben járni bányában lemenni,
de tud gyűlölni és megvetni és végén még harcolni
nemzetért magáért kevésbé, családért mindent odaad
és akkor jön a harc és a demokrácia , béke sehol,
Mi a kiút a hatalmas többséget kapott kormány el
kezd józanul gondolkodni és valóban a jövőért dol-gozik és el felejti a bosszút kivéve a valódi büncselekményeket, feltéve ha kereszténynek valja
magát és ahol lehet megbocsájt/a biblia szerint minden bűn megbocsájtható hiszen itélkezni isten fog/
Most egy olyan mondatot írok ami jelen van a köz-
életben és talán összefügg van olyan rendőr aki
dicsekszik azzal, hogy neki csak ennyit kellett
dolgoznia és ez kiveri a biztosítékot azoknál akik
keményen dolgoznak a megélhetésért/nem általános/
Én 1988-ban szereltem fel hivatásos rendőrnek.Elötte ifjú szakmunkásként 3500 Ft. kerestem a szakmámban.Az első illetményem melyett a szegedi tiszthelyettesképzőn kaptam 9500 Ft volt.Mindezt csak a tanulásért kaptam.Az iskoából kikerülve a Forradalmi Rendőri ezredhez kerültem 24/48 órás szolgálatba,folyamatos munkarendbe ahogy a civilek mondják.Jött a rendszerváltás az akkor öreg 15-20 éves rendőrnek azt mondták te nemírod aláé az új esküt elmész nyugdíjba.Én lekerültem egy vidéki kapitányságra és öreg rendőrnek számítottam,pedig úgymond a tojáshéj még a seggemen volt.Egy lehetőség során felkerültem az ORFK Repülőtéri Biztonsági Főigazgatóság állományába,ahol a 2007-es( határőrség beolvasztása a rendőrség állományába) átszervezésig szolgáltam,mint járőrvezető.
Az átszervezéskor az elbeszélgetésen közölték” Nem tudunk magának semmiféle beosztást biztosítani,vagy keresmagának helyet,vagy leszerel,esetleg ha megvan a 25 év szolgálati viszonya nyugálományba vonulhat.Én az utóbbit választottam.Most kérdem én ha akkor nem tudtak beosztást biztosítani egy járőrvezetőnek,akkor most fognak tudni?
A Fidesz egzisztenciális vágóhídra küldi magyar családok tízezreit
2011.05.13 |
Közlemény
Országos hírek
A Lázár János és Balsai István nevével fémjelzett fideszes alkotmánymódosító javaslat immár gyakorlati bizonyítéka annak, hogy a kormány meg kívánja szüntetni a korkedvezményes nyugdíj intézményét. Ezzel együtt a már nyugdíjban, de korhatár alatt lévő embereket újra a munkaerőpiacra akarja toloncolni, illetve szociális ellátottá kívánja lefokozni. Teszi mindezt annak ellenére, hogy Matolcsy György többször is hangoztatta, hogy a korábban szolgálati nyugdíjba vonultaktól nem veszik el szerzett jogukat.
A Jobbik felháborítónak tartja, hogy a kormány több tagjának, így Matolcsy Györgynek és Pintér Sándornak az ígéretével ellentétben, érdemi tárgyalások nélkül, az érintettek feje fölött hoznak meg az életüket alapvetően befolyásoló döntéseket. Különösen elítéljük, hogy a kormány manipulatív módon hergeli a közvéleményt: a szolgálati nyugdíjak töredékét kitevő visszaélésekre hivatkozva kívánja megszüntetni ezt a nemzetközileg is indokoltnak tartott és elfogadott rendszert.
A Jobbik szerint is szükséges a korkedvezményes és rokkantnyugdíjazás lehetőségének felülvizsgálata. Ez azonban a visszaélések csökkentése érdekében, nem pedig a szolgálattal már megszerzett jogok, jelen esetben a már járó szolgálati nyugdíjak elvétele, szociális ellátássá degradálása céljából kívánatos. A kormány – elhibázott gazdaságpolitikája miatt – a munkaerőpiacra visszatoloncolt vagy szolgálatba visszahelyezett emberek számára sem munkahelyet, sem piacképes tudást nyújtó rehabilitációs képzést nem tud biztosítani, így e lépés a munkanélküliség növekedését fogja eredményezni.
Bertha Szilvia országgyűlési képviselő
Maximálisan egyet értek! Rengeteget áztam fáztam a Kossuth téren, és a főváros különböző helyszínein biztosítottam ezt a pökhendi, lekezelő stílusú politikus bagázst. Soha nem gondoltam, hogy nyugdijazás után rettegnünk is kell a senkiházi politikai önkéllyel szemben. Az esküm kötelezett a jogállamisághoz, most is bátran kimondom , akár életem árán is megvédem a szerzett jogainkat!
Valahol olvastam…..közzéteszem…..
Volt nekem egy hivatásom…
Új szelek fújtak akkor, nem volt tabu,
ha büszkén kimondtad: Hungária,
véltem védeni kell, fejemre hamu,
de hittem, való lehetsz… demokrácia.
Mundért öltöttem, sarokba vetve civilt
esküdtem rád, szegény kis hazám.
Egy nemzet döntött s a világ kinyílt,
ellenség nem volt, csak megannyi barát.
S mi nem halmoztunk vagyont soha,
bányában lenn s lángok közt nem lehet.
Egy Rothschild mégsem ostoba,
hogy utcán töltsön éhbérért éveket.
Nem szed vámot, hogy éljen egy nép,
hogy ne csak az hízzon, ki csaló,
s a rácsok mögött az embersöpredék
ott is maradjon… ahová való.
Nem hord olajtól bűzlő ruhát,
hogy legyen miből télre meleged,
s gyermeked sem lát iskolát,
ha hiszed: részeg senkiket elő ő vezet.
Csendben, háttérben voltunk eddig,
névtelen senkik arctalan hada.
Nem alkottunk, termeltünk semmit,
De óvtuk mit csináltál, érted ostoba?
S most elveszik jövőnk, eskünk semmi?
Mert szegényebb hazánk mint valaha?
Ők hoznak törvényt felettünk, a senkik?
Kiknél lopott a pénz s lopott a paripa?
Vigyázz, pénz, paripa ott, de a harmadik
még oldalunkhoz simul!
Alispán úr ott fenn vármegyén,
szádról a mosoly hamar lekonyul!
S mégis csak kérünk, csendben,
mint eddig is,
maradjon meg ez, legalább ez nekünk,
hogy ötven-hatvan évesen,
békésen hunyhassuk szemünk.
Munka lesz eztán hivatásunk… legyen!
Mi tesszük a dolgunk, mint tettük eddig is,
de maradjon meg ez, legalább ez nekünk
hogy ötven-hatvan évesen,
békésen hunyhassuk szemünk.
/Remélem szerzői jogokat nem sértek/
Mondja el véleményét!
Moderációs irányelvek!
Komment írásához bejelentkezés szükséges.