Hiába a Kúria adósok számára kedvező állásfoglalása, és hiába a kormányzat magabiztos nyilatkozatai, a várható megoldás aligha jelent igazi mentőövet, hiszen nem csökkennek olyan mértékben a törlesztők, hogy a valóban bajban lévők ismét fizetni tudjanak. A forinthitelesek pedig annyival jobban jártak az elmúlt években, hogy arra sincs esély, hogy a mentőcsomag után a svájci frankosok velük azonos helyzetbe kerüljenek.

A Bankmonitor kiszámolta, hogy mi lett volna, ha valaki svájci frank helyett forinthitelt vesz fel anno? Az oldal 7 millió forintos, 20 éves, 2007 januárjában felvett svájci frank (156 Ft/CHF) hitellel kalkulált.7 és fél év elteltével azt látjuk, hogy a forint hiteles máig 600 ezer Ft-tal fizetett kevesebb törlesztőt és 3,3 millió Ft-tal alacsonyabb az aktuális hiteltartozása (hiszen a devizaárfolyam kedvezőtlen hatása nem befolyásolta), azaz összességében 3,9 millió Ft-tal járt jobban.

A Bankmonitor számításai szerint a Kúria minapi árfolyamréssel és indokolatlan kamatemeléssel kapcsolatos döntései ezt a csaknem 4 millió forintot nem kompenzálják. Abból indultak ki, hogy átlagosan 4 százalékos árfolyamrést alkalmaztak a bankok, mely összességében 300 ezer Ft körüli plusz költséget jelentett az adósokna. Az indokolatlan kamatemelés mértéke bankról bankra különbözik, de a Bankmonitor szakemberei úgy számolnak, hogy kb. 2 százalékpontos lehet a nem indokolható kamatemelés mértéke, ami 900 ezer Ft negatív hatást jelent az átlagos (fent leírt) hitelfelvevő számára. A fenti két tényező összesen 1,2 millió Ft-ot képvisel, melyből az elmúlt öt évben megkeletkezett rész 980 ezer Ft-ot tesz ki. Ez azért fontos, mert a hatályos jogszabályok értelmében az öt évnél korábbi követelés elévül, azaz 980 ezer Ft az általunk kalkulált banki visszatérítés összege.

A fenti két tényező (árfolyamrés és indokolatlan többletkamat) ezek szerint a forint és a devizahitelek közötti különbségnek csupán az egyharmadát indokolják. A kétharmad teljes egészében az árfolyam kedvezőtlen változásának tulajdonítható! A probléma meg nem oldottságát az is jól szemlélteti, hogy ma a példában szereplő átlagos svájci frank hiteles 66 százalékkal, közel 40 ezer Ft-tal fizet többet, mint a forint hiteles (2007-ben a hitel felvételekor a svájci frankos fizetett 27 százalékkal, közel 20 ezer Ft-tal kevesebbet havonta).

A szakadék olyan nagy így a két hitel között, hogy az egyharmadnyi különbség visszafizetése után fennmaradó összeg is horribilis, amit szinte biztos, hogy nem fogja a bankokra hárítani a kormányzat, hiszen ennek a jogalapja nincs meg, és nem fogja teljes mértékben önmaga az állam sem átvállalni.