Legalább a 2010-es szintre, havi nettó 60 200 forintra szeretné növelni a foglalkoztatottak bérét a Közmunkás Szakszervezet. Az érdekképviselet szeretné, ha a jelenlegi jogszabályi katyvasz helyett egységes rendeletek vonatkoznának a közmunkásokra, és a pályakezdő munkanélküli fiatalok is rövid úton dolgozni tudnának.

Béremelést követel a Közmunkás Szakszervezet, a képviselet azt szeretné elérni, hogy a napi 8 órás, teljes munkaidős foglalkoztatottságért ne havi nettó 50, hanem legalább havi nettó 60 200 forint járhasson a munkavállalóknak. Ez a bér Komjáthi Imre, a szakszervezet társelnöke szerint a 2010-es szintnek felelne meg: utoljára akkor kaptak ennyit napi nyolcórás munka után a munkások.

Az ebbéli törekvéseiket egyelőre nem koronázta siker, habár már tárgyalásokat is kezdeményeztek a kormányzattal – derül ki a Népszava cikkéből. A szakszervezet a pályakezdő fiatalok érdekében is felszólal: jelenleg ugyanis a munkanélküli pályakezdő fiatalok egy évig még közmunkára sem jelentkezhetnek. “Ha nincs más munka, az iskola befejezése utáni negyedik hónaptól ők is dolgozhassanak közmunkán” – ezt szeretné elérni az érdekképviselet, valamint azt is, hogy családonként legalább egy ember dolgozhasson egész évben teljes munkaidőben közmunkásként, ha semmilyen más munkát nem talál.

A legnagyobb feladat megoldása ugyanakkor még várat magára: jelenleg a közmunkásokra a Munka törvénykönyve mellett belügyminisztériumi rendeletek és önkormányzati határozatok vonatkoznak, amik eléggé bonyodalmas katyvaszt alkotnak.

A közmunkások bérkifizetésére a Munka törvénykönyvének elvei az irányadóak, de a fizetésük összegét és a szabadságolásukat a belügyi szabályozás írja elő. Így ugyan minden hónap tizedikéig ki kell őket fizetni, de a Mt irányelve (alapbérként a legkisebb kötelező munkabért kell meghatározni, ami a nettó 66 ezer forintos minimálbért jelenti) helyett napi 8 órás munkáért nettó 50 ezer forint körüli havibért kapnak, és a 20 napos alapszabadságon felül sem vehetnek ki szabadnapot. A Közmunkás Szakszervezet az eltérő jogszabályi kavalkád helyett azt szeretné elérni, ha a munkavállalókra helyi kollektív szerződések vonatkoznának.

A Népszava cikkében Komjáthi elmondta, másik nagy probléma, hogy a közmunkánál a munkavállalók végzettségét, szakmai tudását és képzettségét figyelmen kívül hagyják (több diplomásokat rendelnek ki árokásásra, miközben lenne képzettségüknek megfelelő munka). A társelnök szerint “teljes mértékben degradálja a kvalifikált és értékes emberi erőforrásokat” a közmunkaprogram.