A Kúria 2013. december 16-án a következő tartalmú jogegységi határozatát hozta meg:

1.      A devizaalapú szerződések olyan szerződések, amelyeknél az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás, az árfolyamkockázat hatásait. Ebből következik tehát, hogy

2.      ez a szerződéstípus önmagában az adóst terhelő árfolyamkockázat miatt nem ütközik jogszabályba, jó erkölcsbe, nem uzsorás vagy színlelt szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra, viszont 

3.      a pénzügyi intézménynek van tájékoztatási kötelezettsége az árfolyamkockázat ügyében is.

4.      A bíróságnak a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekedniük, ha kiküszöbölhető az érvénytelenség oka, így tehát ha

5.      egy pont a szerződésben érvénytelennek bizonyul (és nem az egész szerződés), a szerződés egyebekben változatlan feltételekkel tovább teljesítendő.

6.      Azzal kapcsolatban, hogy átlátható-e az egyoldalú szerződésmódosítás feltételrendszere, a Kúria megvárja az Európai Bíróság döntését.

7.      A bírói szerződésmódosítás nem alkalmas arra, hogy szerződések tömegeit módosítsa: csak egyedi esetekben alkalmazható. Amennyiben viszont a jogalkotó „rendezné a hátrányos következményeket”, az kizárná a bírói mérlegelést.

Összegzés:

Az egyoldalú szerződésmódosítás jogszerűségének kérdését, tehát annak az eldöntését, hogy a hitelintézetek (bankok) részéről történt egyoldalú kamatemelések miatti, nem is egyszeri szerződésmódosítás törvényes-e, a Kúria ezt továbbpasszolta, szaknyelven előzetes döntéshozatali eljárással fordult az Európai Bírósághoz. Így tehát ezen Európai Bírósági döntésig e jogi kérdés eldöntését a Kúria elnapolta. Az meg, hogy e döntését az Európai Bíróság mikor hozza majd meg, nem tudni, de az biztos, hogy nem köti őket semmilyen határidő.

Az pedig, hogy a Kúria nem döntött ezen egyoldalú szerződésmódosítás törvényességéről, azért nem jó, mert leginkább ennek a megítélésében ellentmondásos a joggyakorlat. Az egyoldalú kamatemelések miatt, így különösen szakszervezetünk által is indított perekben (lásd alul) ugyanis egyes bírók szerint, köznyelven az apró betűs rész, szaknyelven az üzletszabályzatban meghatározott, ami egyébként lehet a szerződés része is, általános szerződési feltételek kellően egyértelműek, tehát törvényesek, más bírók szerint viszont nem. Mindezzel tehát ez a kérdés még egyáltalán nem dőlt el.  

Az árfolyamkockázat ügyében viszont döntött a Kúria, melynek értelmében a bíróságoknak mostantól arra kell törekedniük, hogy érvényben tartsák a devizahitel szerződést, még akkor is, ha annak ezen árfolyamkockázatról szóló kikötését, mint szerződési feltételt megsemmisítik.

Nyomatékkal hangsúlyozzuk, hogy a devizahitel problémájával hozzánk jogi segítségért forduló tagjaink részére minden esetben azért indítottunk és fog is pert indítani, mert bizonyított álláspontunk szerint törvénybe ütközés miatt érvénytelen a devizahitel szerződés, hiszen az maga biztosított lehetőséget a banknak, hogy a részéről így történt egyoldalú kamatemelése miatt ezt módosítsa, több esetben is