Jobban jártak volna a devizahitelesek, ha forinthitelt vettek volna fel annak idején? És a devizahiteles csomag mennyire változtatja meg a relatív helyzetüket? Becsléseink alapján az alábbiakra jutottunk:

• az átlagos frankhitelesek 2011 óta magasabb törlesztőrészletet fizetnek, mint forinthiteles társaik,
• az átlagos (árfolyamgáton kívüli) frankhitelesek törlesztőrészlete most több mint harmadával magasabb a hasonszőrű forinthitelesekénél,
• a devizahiteles elszámolások során velük nagyjából egy szintre kerülhetnek, hozzájuk képest nagyon jól azonban valószínűleg senki sem jár,
• az eddig törlesztett összeg alapján csak azok a frankhitelesek állnak rosszabbul a forinthiteleseknél, akik 2008 bizonyos hónapjaiban vettek fel hitelt,
• a legjobban a jen- és euróhitelesek jártak eddig, de ők kevesebbet is kaphatnak vissza az elszámolások során.
• Feltételezéseink

  Számításainkban a frank-, euró-, jen- és forinthiteleket hasonlítottunk össze. Ennek során a következő állandó feltételezésekkel éltünk:

  • a hitelek teljes futamideje 20 év,
  • a hitelek folyósítási összege 8 millió forint volt,
  • a hitelek törlesztési módja normál annuitásos,
  • a hitelek rendszeres (nem kamatjellegű) költsége minden esetben 1,5% (becslés),
  • a forinthitelek piaci kamatozásúak (állami támogatás nélküliek),
  • egyébként az MNB bankszektorra vonatkozó átlagadatait használtuk.

  A hitelek törlesztőrészletének alakulását eleve befolyásolja, mikor, milyen árfolyam és THM/kamatszint mellett vették fel őket. A frankhitelek folyósításkori megoszlását az alábbi táblázat mutatja, azóta az árfolyam- és a kamatemelkedések is növelték a törlesztőrészletet.
  
  Csak egy példa

  Az említett tényezőket figyelembe véve megnéztünk a 2007 szeptemberében, vagyis 7 évvel ezelőtt felvett, csupán a devizanem szempontjából eltérő hitelek átlagos törlesztőrészletét, és hogy melyik devizában volt akkor érdemes eladósodni. A sorrend bemutatásánál a legalacsonyabb törlesztőrészlet (legkedvezőbb eset) felől a legmagasabb (legkevésbé kedvező eset) felé haladunk.

  • a kezdeti törlesztőrészlet alapján a sorrend: 1. jen (48 ezer forint), 2. frank (56 ezer), 3. euró (66 ezer), 4. forint (88 ezer),
  • a jelenlegi törlesztőrészlet alapján már más a sorrend: 1. jen (75 ezer), 2. forint (79 ezer), euró (88 ezer), frank (111 ezer),
  • a talán legfontosabb (már tudható) szempontnak számító átlagos eddigi törlesztőrészlet alapján pedig 1. jen (74 ezer), 2. euró (78 ezer), 3. frank (88 ezer), 4. forint (91 ezer) a sorrend.

  Tehát a kezdeti és a jelenlegi, valamint az összes eddigi törlesztőrészlet alapján is a jenhitel bizonyult a legjobb választásnak, igaz, az eredetihez képest náluk is nagyon megugrott a törlesztőrészlet (közel másfélszeresére nőtt). A legrosszabb választásnak a kezdetekkor a forinthitel tűnt, ma viszont már a frankhitel törlesztőrészlete a legmagasabb. Összességében azonban még mindig a forinthitelesek fizették eddig a legtöbbet a 2007 szeptemberében piaci kamatozású hitelt felvevők körében.
  
  Mikor miben volt érdemes eladósodni?

  Most nem egyetlen időpontban felvett hitel törlesztőrészletének bemutatása következik, hanem azt nézzük meg, mikor melyik devizanemben felvett hitel hogy “teljesített” a kezdeti, a jelenlegi és az átlagos eddigi törlesztőrészlet alapján. Az alábbi ábrán többek között az látható, hogy aki 2008-ban vett fel 8 millió forintos, átlagos frankhitelt 20 évre, az 60 ezer forint körüli törlesztőrészletet fizetett kezdetben, ami sokkal alacsonyabb volt a piaci forinthiteleknél elérhető 90-100 ezer forintnál. Aki viszont 2006-ban vett fel frankhitelt, még alacsonyabb kezdeti törlesztőrészletet vállalt be. Akármelyik időszakot is nézzük (igaz, jenhitel csak rövid ideig volt elérhető), a kezdeti törlesztőrészlet alapján a sorrend: 1. jenhitel, 2. frankhitel, 3. euróhitel, 4. forinthitel.
  
  Ami a jelenlegi törlesztőrészletet illeti, most épp a 2008-ban felvett frankhitelek törlesztőrészlete a legmagasabb, aminek oka az, hogy ezeket erős forint mellett vették fel, vagyis a legnagyobb árfolyamkockázatot ezek az adósok szenvedték el. A 2008 nyarán felvett, egyébként átlagos kamatozású frankhitelek törlesztőrészlete közel másfélszerese az ugyanakkor felvett, szintén átlagos kamatozású forinthitelekénél. A jelenlegi törlesztőrészlet alapján a sorrend: 1. jenhitel, 2. forinthitel, 3. euróhitel, 4. frankhitel, kivéve a 2008 nyarán felvett hiteleket, amikor a forinthitel lett volna a legjobb választás.
  
  Egy hitelt persze nem a kezdeti és nem is a jelenlegi, hanem az összesített (várható) törlesztőrészletete alapján volt érdemes választani. A teljes futamidőre nehéz lenne (különösen a devizahiteles csomag fényében) becslést készíteni, az átlagos eddigi törlesztőrészlet alapján viszont jellemzően a jenhitelesek jártak a legjobban, a forinthitelesek pedig a legrosszabbul – a 2008-ban felvett hiteleket leszámítva. A teljes időszak alatt azok jártak a legrosszabbul átlagosan, akik 2008-ban frankhitelt vettek fel. A sorrend az átlagos eddigi törlesztőrészlet alapján: 1. jenhitel, 2. euróhitel, 3. frankhitel, 4. forinthitel, 2008 bizonyos időszakait leszámítva.
  
  Mit változtat meg a devizahiteles csomag?

  A devizahitelek és forinthitelek törlesztőrészletét az elmúlt években számos banki és állami adóskönnyítő program (pl. az árfolyamgát) és forinthitel-kamattámogatás is eltérítette a fent vázoltaktól (ezekkel jelenlegi becsléseinkben az egyszerűség kedvéért nem számolunk). Hasonló lesz a 2015 január-februárjában várható elszámolás is, amely a devizahitelek közel 90%-át kitevő frankhitelesek törlesztőrészletét becsléseink szerint közel 26%-kal csökkentheti. Ami az euróhiteleket illeti, ezek nagy részét a válság kitörése után (2009-2010-ben) vették fel, így az elszámolások sokkal kisebb mértékben érintik őket (elképzelhető, hogy egyszámjegyű lesz az átlagos törlesztőrészlet-csökkenés náluk), míg a jenhitelesekről kevés adat érhető el.

  Az alábbiakban ezért a 2005-2008-ban felvett frank- és a forinthiteleket vetjük össze egymással. Arra jutottunk, hogy a frankhitelek átlagos törlesztőrészlete közel 36%-kal magasabb az ugyanezen időszakban felvett forinthitelekénél. Mivel becsléseink szerint a frankhitelek törlesztőrészete átlagosan 26%-kal csökkenhet, a csomaggal nagyjából oda csökkenhet a frankhitelesek átlagos törlesztőrészlete, ahol a forinthiteleké tartózkodik (hiszen 136% x 74% = 101%). Az alábbi ábra a jelenlegi forintárfolyamon, egyöntetűen 26%-os törlesztőrészlet-csökkenés mellett mutatja a változást. Az egyes időszakokban felvett frankhitelek között a csökkenés mértékében is nagy különbségek lehetnek, ezzel azonban már a statisztikák korlátai miatt nem számolhattunk. Annyi bizonyos, hogy a devizahiteles elszámolás révén a frankhitelek átlagos törlesztőrészlete nagyjából oda csökkenhet a jelenlegi forintárfolyam mellett, mintha piaci forinthitelt vettek volna fel az adósok.
  
  A fentiekből az is következik, hogy a jelenlegi törlesztőrészlet szempontjából nincs szükség kedvezményes árfolyamú forintosításra azon korábbi politikai cél eléréséhez, hogy a devizahitelesek ne járjanak jobban, mint a forinthitelesek. Mint láthattuk, az átlagos eddigi törlesztőrészlet alapján pedig a devizahitelesek többsége egyébként sem áll rosszabbul, mintha forinthitelt vett volna fel.

  Több tisztázatlan kérdés befolyásolhatja még az erőviszonyokat, ezek közül a legfontosabbak:

  • mi lesz a 2015 későbbi részében várható forinthiteles elszámolások eredménye? (kiszámíthatatlan, de sokkal kisebb változások várhatók, mint a devizahiteleknél)
  • mekkora kamatot fizetnek majd a devizahitelesek a forintosítás után? (egyelőre nincs meghatározva)
  • milyen árfolyamon forintosítják a devizahiteleket? (erről itt írtunk részletesebben)
  • mi lesz az árfolyamgáttal, amellyel jelenleg is közel a forinthitelesekkel egy szinten jár a frankhitelesek közel 40%-ának a törlesztőrészlete?

  Az elszámolások révén tehát nagyjából egy szintre kerül az adókönnyítés nélküli deviza- és a piaci forinthitelek átlagos havi terhe, a döntéshozóknak talán érdemes ezt is figyelembe venniük a további tervek kidolgozása során.