hvg.hu: Miért is kell felállítani ezt az új érdekegyeztető szervezetet?

Dávid Ferenc: A kormány szerint szélesíteni fogja a párbeszédben résztvevők körét.  Az Országos Érdekegyeztető Tanácsban (OÉT) hat szakszervezet és kilenc munkaadói képviselet vett részt.

Dávid Ferenc Fotó: vosz.hu

Érdemi érdekegyeztetés zajlott, amelyben önkéntes szerveződésű és egyesületi formában működő szervezetek vettek részt. Kizárólag az érintettek konzultáltak a bérekről, az adókról és járulékokról, a foglalkoztatásról. E munkában a kormány is fontos szerepet vállalt, mint az ország legnagyobb munkaadója. Ezzel szemben az új tanácsban szerepet kapnak majd a gazdasági kamarák, a civil társadalom, a tudományos élet szereplői és a történelmi egyházak is. A változások azt sugallják, hogy egy bonyolultabb és kevésbé hatékony szervezet felállítását tervezik, melyben a kormány „meghívottként” vesz részt. Egyáltalán nem tartom jó ötletnek, hogy az üzleti szféra béreit, foglalkoztatási helyzetét, azaz a versenyképességet érintő ügyek tárgyalásába olyan szervezetek kapcsolódnak be, amelyek az említett kérdésekben mellékszereplőnek számítanak.

hvg.hu: Mit jelent a kormány szempontjából ez a “meghívotti” státusz?

D. F.: A döntési rendszerből elegánsan kivonja magát, ez pedig az érdekegyeztetést komolytalanná teszi. Eddig az OÉT munkáját a szakszervezetek és a munkaadók is figyelemmel kísérték, gyakorlatilag az egész társadalom, a jövőben nem biztos, hogy így lesz. Az elmúlt két évtizedben az Országos Érdekegyeztető Tanácsban fontos megállapodások születtek a minimális bérről, a garantált bérminimumról és az éves átlagkereset ajánlásról. Az új tanács nem rendelkezik megállapodási jogosítvánnyal, így a résztvevők az érdemi egyezség reménye nélkül fognak egymás mellett elbeszélni.

hvg.hu: Szatmáry Kristóf, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára szerint az NGTT létrehozásával éppen a hatékonyabb társadalmi párbeszéd megteremtése a cél. Szerinte a jelenlegi rendszer túlságosan széttagolt, ezért  egységessé kell tenni…

D. F.: Az OÉT nem zárkózott el attól, hogy ahol lehet, korszerűsítsük és tegyük hatékonyabbá a munkát. Ha a kormány szerint a tevékenységünk nem volt eléggé ütőképes és korszerű, hát javítsunk rajta; ám azt ne felejtsük el, hogy eddig háromoldalú volt az Országos Érdekegyeztető Tanács, melybe együttesen beletartoztak a munkaadók, a munkavállalók tizenhat szervezettel és a kormány.

OÉT ülés 2010 szeptemberében Fotó: Dudás Szabolcs

Az OÉT megszüntetésével és a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács elindításával a rendszer négyszer nagyobb lesz. Negyven-ötven ember hogy fog vitatkozni például arról, milyen adórendszer legyen Magyarországon úgy, hogy a csapat egyik fele mondjuk a zöldszervezeteket, a civileket, az egyházakat, vagy a családokat képviseli? Nem igazán fogják pontosan tudni, hogy mi milyen fogalmakat használunk, nem lesz egyforma az érdekegyeztetésben résztvevők jogismerete, argumentációs képessége sem. Ennek tudatában beszél a kormány a jelenlegi OÉT széttagoltságáról?

hvg.hu: Szatmáry azt is kifogásolta, hogy az OÉT-ben résztvevők túlságosan is a kormányra támaszkodtak, tőle várták érdekeik érvényre juttatását.

D. F.: Szatmáry Kristóf államtitkár úr még életében nem vett részt országos érdekegyeztető ülésen, én viszont 1988-tól, az OÉT megalakulása óta dolgozom a testületben. Nem igaz, hogy a munkaadók és a szakszervezetek arra vártak volna, hogy a kormány oldja meg a kérdéseket. Mi a mindenkori kormánytól csak annyit vártunk, hogy vegyen részt az OÉT munkájában, mutasson be olyan hatástanulmányokat, előterjesztéseket, mint például a minimálbér háttérszámításai, amelyeket a szociális partnerek megvitathatnak és javaslatokat fűzhetnek hozzá. Fontosnak tartom megjegyezni, hogy az érdekegyeztetés rendszerének mostani átalakításával kapcsolatban bennünket senki nem kérdezett meg. Nem beszéltek meg, nem egyeztettek velünk. Nem kértek tőlünk javaslatokat, a törvénytervezetet villámgyorsan beterjesztették a parlament foglalkoztatási- és munkaügyi bizottságához. Mindent összevetve, az új tanács tökéletesen alkalmatlan arra, hogy Magyarországon érdemi társadalmi párbeszéd alakuljon ki.

hvg.hu: Ennek milyen következményei lehetnek?

D. F.: Az érdekegyeztetés teljesen felhígul, márpedig ha nem beszéljük ki a dolgokat, nem érvelünk, nem folytatunk párbeszédet egymással, akkor nem kívánt események is bekövetkezhetnek. A felek nem fogják időben felismerni a munka világában lejátszódó folyamatokat, például ami a foglalkoztatás alakulását, a strukturális bérfeszültséget, az ágazati sajátosságokat, a sztrájkügyeket illeti. A kormány és a parlament bármilyen jogszabályt alkothat ugyan, de a munkavállalók helyzetét, a vállalkozások körülményeit mi ismerjük a legjobban. Nem bölcs dolog az érveinket nem meghallgatni.

hvg.hu: Egyébként önöknek milyen javaslataik lettek volna?

D. F.: Miután megismertük a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsról szóló törvény tervezetét a VOSZ június elején levélben juttatta el javaslatait Matolcsy Györgynek. Leírtuk, hogy az OÉT-ről szóló törvény hatályon kívül helyezésével nem lesz intézményesített autentikus szakmai fóruma (színtere) a munka világát érintő kérdések megvitatásának. Ezért javasoltuk, hogy az új Társadalmi Tanács keretein belül – kötelező érvénnyel és állandó jelleggel – alakuljon üzleti és gazdasági albizottság, amelynek tagjai az üzleti szférában működő országos munkaadói szövetségek és a versenyszférában érdekelt szakszervezeti konföderációk képviselői lennének. Ezzel lehetőség lenne a valós szakmai alapokon nyugvó gazdasági érdekegyeztetésre: itt vitatnák meg, többek között, az adó és járuléktörvényekre vonatkozó előterjesztéseket, a Munka Törvénykönyvre, a munkaügyi ellenőrzésre és a munkavédelemre vonatkozó tervezeteket, valamint a minimális bér és a garantált bérminimum megállapítására vonatkozó elképzeléseket. Így meg lehetne menteni valamit abból, hogy működjön az országban érdemi, társadalmi párbeszéd.