Okulásként, nehogy más is úgy járjon, mint én.

Előszó. Ezen az íráson sokan megrökönyödnek, sokan csodálkozni fognak. De mindenkit biztosíthatok róla, hogy az alábbi írás minden tartalmi része miatt Szima Judit és a TMRSZ már feljelentett engem és akit csak lehetett . Minden leírt dolog tény, ezt bíróságok végzései, határozatai bizonyítják. Ha valakit érdekel, a rendelkezésére bocsájtom. 

2009. Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy kis ország tele csóró emberrel és köztük csóró rendőrökkel. Én voltam az egyik. Tele nagy reményekkel, idealista elképzelésekkel. Mivel meg kívántam változtatni a világot kissé. Akkor még nem tudtam, hogy a világ nem igényli ezt, igen jól elvan megváltoztatás nélkül is. Így hát beléptem egy akkoriban nagyon feltörekvő ágban lévő szakszervezethez, a Szima Judit által vezényelt Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezetéhez.

A nevük furcsa volt, mivel a magyar nyelv a tettrekész szót így egyben írva nem ismeri. Egy utalást találtam rá, egy hirdetési oldalon egy bakkecskét árultak „tettrekész” –ként. Gondoltam, hogy ennyi baj legyen csak velük. Közéjük álltam, és munkát is vállaltam, Az volt a munkám, hogy járjam az országot és tagokat toborozzak, terjesszem az igét.

Ment ez egész 2009 évben egészen novemberig. Novemberben egy úgynevezett küldöttgyűlésen 550 ember nevében felszólaltam, és bizony Szima Judit orra alá dörzsöltem minden általam ismert, de tagok előtt titkolt, de véleményem szerint igencsak vitatható, mindenképpen a tagokra tartozó információt. Ezt magamnak össze is foglaltam egy iratban, amit a velem egyetértők alá is írtak. Felolvastam belőle, mindenki előtt, egyenesen Szima Judit szemébe mondtam a véleményem a viselkedéséről. Többször megpróbálta belém fojtani a szót, de nem sikerült neki.  Elsápadt, remegett a dühtől. De nem mert nyilvánosan vitába szállni velem. Mikor elmondtam, amit akarok, akkor megmutattam neki az aláírók névsorát. A papíromat elvette, és sosem láttam többet. Láttam viszont néhány nap múlva minden felé!!! A rendőrség intranetjén, bírósági feljelentések mellékleteként.

Mivel az írás az intranetre kikerült, hozzájárultam annak megjelentetéséhez is.

Itt tudjátok elolvasni: http://www.rkdsz.hu/hirek/tmrsz-kozlemeny

Tudtam, hogy semmi jóra nem számíthatok, mivel senki nem próbálta meg nyíltan kritizálni Szimát még soha. De ilyen aljas viselkedésre még álmomban sem számítottam. Az ülés másnapján robbant a féktelen düh bombája!!!!!  Olyan düh volt ez, ami mögé akkor több 100 millió forint lehetőség is társult. Azonnal kész volt a teória, ami magyarázta a hozzászólásom „valódi szándékait”.

Szima az első lépésként körbehívta az aláíró titkárokat és megkérdezte tőlük ki van velem, ki ellenem. Nyilatkoztatta őket, hogy én félrevezettem mindet. Sikerült jól körbeírnom? Három bátor és becsületes barátom állt csak ki mellettem. A nevüket nem írom le ide, mert nem kértem az engedélyüket. A többiek visszakoztak, jobb esetben kiléptek, rosszabb esetben terhelő tanúvallomásokat tettek rám. Ezek az emberek ugyanazok, akik érdekében felszólaltam, és akik egyetértésüket aláírásukkal igazolták! Nem hittem volna, hogy ennyi bátorság szorult beléjük. és azt sem, hogy ennyire tart a gerincük. Nagyon tanulságos volt.

Ebben a helyzetben kértem segítséget a legnagyobb addigi „konkurenstől”, az Rendészeti és Közigazgatási Dolgozók Szakszervezetétől. És segítettek. Szereztek nekem ügyvédet. Nem kérdezték miért, minek, nem hányták a szememre mi volt. Segítettek, mert szarba kerültem. Mindenki elfordult tőlem és tőlünk. Mindenki félt Szimától akkoriban. Mindenki! Szakszervezetek, parancsnokok, tagok.

Néhány nap múlva elkezdtek záporozni az akkori parancsnokomhoz a feljelentések. Mindegyikben Szima Judit volt a feljelentő. Mért a parancsnokomhoz? Egy rendőrnek a helyzete speciális. Aki dolgozott rendőrként az tudja. Ha a parancsnoka tudomást szerez arról, hogy eljárás indult ellene bűncselekmény miatt, felfüggesztik, méltatlansági eljárást kezdeményeznek ellene. Ez egy rendőrt teljesen ellehetetlenít! A teljesség igénye nélkül felsorolom, mivel már nem is tudok visszaemlékezni azok számára. Feljelentett jármű önkényes elvétele miatt, sikkasztás miatt, csalás miatt, rágalmazás miatt, becsületsértés miatt, magántitok megsértése miatt, a fenti beollózott írás miatt. A mellettem kiálló három barátomat szintén feljelentette hasonló ügyekben. Itt kell megjegyeznem ismét, hogy mindenki az ő saját tagja volt, a saját csapatát erősítette!

Ezekben az ügyekben folyamatosan, harcoltunk igazunkért. Végig támogattuk egymást, nem hagytuk, hogy a hazugságaival Szima befeketítsen mindet a bíróság előtt. Az ügyekről konkrétan nem mesélnék, mert az egy egész könyvet töltene meg.

Telt múlt az idő. Az ügyek egy részében vádat emeltek ellenem, egy részüket megszüntették, elutasították. Két Szima által kreált vád állt meg annyira, hogy a bíróság elé kellett állnom vádlottként. Az első a sikkasztás volt. A bíróság első fokon felmentett, másodfokon viszont az egész eljárást megszüntette ellenem. Ez az ügy nem ügy.

A másodikban Szima magánvádlóként állított bíróság elé, és tartott vád alatt egészen 2013 junius 27-ig. Ez az ügy volt a rólam terjesztett hazugságainak alapja! Ebben az ügyben kívánta bebizonyítani azt, hogy én 2009 novemberében a küldöttgyűlésen hazudtam! Hazudtam mindenkinek, csak azért, hogy aljas módon az ő személyét befeketítsem, és hogy a szervezetében a helyét átvegyem!

Ezek az eljárások szép lassan felemésztették a pénzem, az egészségem. Odalett a munkám, már nem egy kis falu rendőre vagyok. Kicsi híján ráment a családom is….  Ez után a hosszú tortúra után 2013 június 27-én a bíróság kimondta az utolsó ügyben is jogerősen az ártatlanságomat. Ugyanígy a velem együtt feljelentett három barátom esetében is. ismét mondom, nem kértem tőlük engedélyt, ezért nem írom le a nevüket.

A bíróság jogerősen megállapította az ügyben, hogy azok az állítások amiket Szima sérelmezett nem valósítanak meg bűncselekményt. Azok közléséhez jogom volt, és azt a megfelelő fórumon mondtam el. A TMRSZ alapszabálya lehetővé tette ezt számomra. Szima Juditot ez nem igazán érdekli, függetlenül attól, hogy ez is egy saját maga által alkotott szabály.

Megállapította továbbá, hogy igaz az, hogy Szima Judit a tagok pénzén vásárolta a Mazda Sport típusú autóját. Megállapította azt, hogy igaz az, hogy Szekszárdon 20.000 forint feletti értékben ebédelt étteremben a tagok pénzén munkaebéden.

A bíróság megállapította, hogy Szima Judit egyetlen állítását sem tudja igazolni hitelt érdemlően. Kiderült az is, hogy az eljárás során Szima Judit a 2009-es küldöttgyűlés jegyzőkönyvét, ami egyértelműen bizonyíthatta volna ártatlanságomat, megsemmisítette, és helyette készített egy kivonatot, amit saját maga ellenjegyzett hitelesként! Semmilyen más bizonyítékkal nem tudott előállni!!!  A saját állításai bizonyultak hamisnak!

Közel négy év kellett ahhoz, hogy bizonyítani tudjam az igazamat. Bizonyítani tudjam azt, hogy az akkori tagok érdekében jártam el, és nem ellenükben.

Én nagyon sokat tettem azért, hogy az igazság kiderüljön. Szerintem többet is, mint ami elvárható. De érdemes volt! Érdemes volt, mert bele tudok nézni a tükörbe, nyugodtan alhatok. Szerintem azok is nyugodtan alszanak, akik elárultak, gerinctelen módon ellenem fordultak. De ők azért, mert a gerinctelen emberek általában nyugodtan alszanak.

De egy nagyon fontos dolgot meg is kell köszönnöm Szima Juditnak. Megtanított rá, hogy egy ember nem lehet megalkuvó, arra, hogy az igazunkért ki kell állni bármeddig is. Neki köszönhetem azt is, hogy valódi, igazi barátokra leltem. Olyan emberekre, akiknek a kisujja vége többet ér, mint ő. Ezt nagyon köszönöm.

Ez az eset nem egyedi. Kérdezzétek csak meg őket. Elnézést azoktól, akiknek a nevét elfelejtettem már, vagy csak most nem jut eszembe. Sípos János, Horváth László, dr. Galsa Péter, Tóth Tibor, Hancz Rita, Hancz Péter, Túri Zsuzsanna, Filyó Mónika, Bárány Zoltán, Ökrös Attila, dr. Jelenek János, dr. Gápel István, Tóth Enikő, dr. Horváth Zsolt, és még sorolhatnám a neveket.

Mondhatnám azt, hogy itt a vége, fuss el véle……… De nem. Hiszen még mindig nincs vége. Most rajtam a sor, hogy ennek a négy éves meghurcoltatásnak a költségeit, minden fáradtságát, és minden elszenvedett hátrányát megfizettessem a TMRSZ-el, illetve annak vezérével Szima Judittal. Kicsit sem érdekel az, hogy a jelenlegi tagjai pénzét erre fogja költeni a TMRSZ. Minden tagjuk felnőtt ember, arra költi a pénzét, amire akarja. Ha a tagok hajlandóak voltak megfinanszírozni az én meghurcolásomat, akkor fizessék meg ennek az árát is. Az ügyeimben jogi úton be fogom hajtani minden felmerült költségemet, minden elszenvedett hátrányért elégtételt veszek. Tudom, hogy hosszú folyamat lesz, de mindenki láthatja, a kitartásommal nincs probléma.

Így tehát tisztelt olvasóm, barátom, haragosom, bárki, akit érdekelt ez a történet, még egyszer utoljára szólok,vigyázz! Vigyázz, nehogy úgy járj mint én.

(Mi ebből a tanulság, Mindenkinek joga van hozzá, hogy hülye legyen! Én éltem is ezzel a jogommal. Ez viszont nem jelenti azt, hogy kötelező is annak maradni….)

Tisztelettel: Laukó László