Szomorú, és elfogadhatatlan…..

Feljegyzés

a 2011.május 21-22-én megtartott informális RÉF ülésen elhangzottakról

Dr. Pintér Sándor miniszter úr a szolgálati nyugdíjrendszer változásával kapcsolatosan tájékoztatta a megjelent (a TMRSZ nem képviseltette magát) szakszervezeti vezetőket, hogy a megbeszélésen elhangzottakat kívánja a Kormány előtt képviselni.

Miniszter úr közölte, hogy az általános nyugdíjkorhatár 65 év lesz.

Akik idén töltik be az 57. életévüket, azokra nem vonatkozik az alábbiakban vázolt koncepció.

Azok, akik idén nem töltik be az 57. életévüket, a továbbiakban négy kategóriába sorolhatók:

1. Nyugállományban lévők, akik nem dolgoznak és nem is vállalnak munkát
2. Nyugállományban lévők, akik dolgoznak/dolgoznának
3. Aktív állomány
4. Egészségi alkalmatlanság miatt nyugállományba kerültek

1. I. Nyugállományban lévők, akik nem dolgoznak és nem is vállalnak munkát

Alap megközelítésben a nyugállományban lévő döntése, hogy visszatér-e a munka világába, a közös megegyezéssel távozottak esetében külön egyeztetés szükséges.

Abban az esetben, ha a nyugdíj mellett – bejelentés nélkül – munkát vállal, ezt a tevékenységet szankcionálni szükséges. Az elképzelés szerint a feketén végzett munka során büntetni kell mind a munkaadót, mind a munkavállalót. Akiről kiderül, hogy munkavállalóként feketén végez munkát, első esetben a mindenkori minimálbér egyszeresének, második alkalommal kétszeresének megfelelő összegű bírságot köteles megfizetni. A második eset után nem kerülhet vissza aktív állományba abban az esetben, ha úgy határoz, hogy hivatásosként visszafoglalkoztatását kéri.

Aki úgy dönt, hogy nyugállományban marad, és nem jön vissza dolgozni, azt – a rá irányadó nyugdíjkorhatártól – jelenleg 65 év felett – illeti meg a teljes nyugdíj. A mindenkori nyugdíjkorhatár eléréséig az általános szabályok szerint a nyugdíjából 16% adót köteles fizetni, azonban a levonással terhelt nyugdíj összege nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér 1,5 szeresénél.

1. II. Nyugállományban lévők, akik dolgoznak/dolgoznának

A fenti kategóriába azok tartoznának, akik nyugállományban vannak, de dolgozni szeretnének, vagy már foglalkoztatásban állnak. Választaniuk kell azonban a nyugdíj és a munka között.

a)      Aki a magánszektorban végez munkát, jövedelme és a nyugdíja együttesen adózik.

b)      Annak részére, aki az állami szektorban (kormánytisztviselőként, köztisztviselőként, közalkalmazottként, vagy Mt. hatálya alá tartozóként) kerül alkalmazásra, a nyugdíj folyósítása felfüggesztésre kerül.

c)      Aki visszafoglalkoztatásra kerül a hivatásos állományba, részére korábbi nyugdíjának megfelelő nettó illetmény jár, amely nem lehet kevesebb a mindenkori minimálbér másfélszeresénél. A szolgálatteljesítés jellege: könnyített, ennek megfelelő alkalmassági követelményekkel és felszereléssel. (A heti munkaidőt 35 órában állapítanák meg, túlmunka kötelezettség alól mentesülne. Kihirdetett veszélyhelyzet esetén rendes szolgálatra kötelezett.)

d)     A parancsnok egyetértésével – a szolgálati követelményeknek való megfelelés esetén – a c) kategóriába tartozó személy a megüresedő hivatásos státuszok feltöltésénél előnyben részesülhet.

1. III. Aktív állomány

A mindenkori nyugdíjkorhatárhoz képest (jelen esetben 65 év) 5 évvel korábban (jelen esetben 60 év) nyugdíjba vonulhat. Ehhez kapcsolódik az a feltétel, miszerint 30 év effektív – a jogszabályok alapján elismert szolgálati idő figyelembevételével – szolgálati viszonyt teljesíteni kell. A hivatásos életpályamodell kialakítása során a hosszabb szolgálati idő elismeréséül az 50 év feletti állomány illetményrendszere progresszíven emelkedő. A nyugdíjrögzítéssel rendelkezők szerzett jogainak biztosítása várható, azonban a vonzó illetményrendszerrel a szolgálati életpályán történő megőrzésük a cél.    Ezen kívül a kormánytisztviselőkre vonatkozó elvárások az e kategóriába tartozó állományra is vonatkoznak.

A hivatásos állományú és a parancsnok 25 tényleges szolgálat és betöltött 52. életév együttes megléte esetén a tényleges nyugdíjkorhatár eléréséig kérheti könnyített szolgálatba történő továbbfoglalkoztatását. A felső korhatár elérésekor a hivatásos szolgálatot teljesítő választhat, hogy a nyugdíjba vonulást vagy a további foglalkoztatást választja. Alkalmasságától függően az I. vagy a II. kategóriába sorolandó.

2011. december 31-ével a szolgálati idő a jelenleg hatályos jogszabályok szerint rögzítésre kerül.

1. IV. Egészségügyi alkalmatlanság miatt nyugállományba kerültek

Akik korábban egészségi alkalmatlanság miatt 40–70%-os egészségkárosodással kerültek nyugállományba, azoknak egészségi állapotát a civil szabályok szerint felülvizsgálják, és döntenek foglalkoztathatóságukról. Amennyiben az érintett nyugdíjasoknál az egészségkárosodás mértéke a 40%-ot nem haladja meg –  egészségügyi alkalmassági vizsgálatot követően – visszafoglalkoztatásra kerülnek, vagy esetükben is érvényesül a II. pont szerinti önkéntesség. A 70%-os határ feletti rokkantak ellátása nem változik.

Különös figyelmet fordítunk a szolgálattejesítéssel összefüggésben megsérült baleseti járadékos kollégákra ellátásukat, változatlan mértékben biztosítjuk.